2017. június 19., hétfő

Fesztiválok

Amikor fiatal voltam, gyakorlatilag nem léteztek fesztiválok. A Sziget számított talán az első ilyen jellegű megmozdulásnak, ott is voltam a legelsőn (akkor még Diáksziget néven futott) 1993-ban. Azóta gomba-módra elszaporodtak a fesztiválok, több százon lehet részt venni országszerte a tavasztól őszig tartó időszakban.
Hogy jön ez a „Közösség” témához? Hát úgy, hogy egy jó fesztiválon valahogy Egy-nek érzi az ember magát a többi résztvevővel. Összehozza őket a közös kedvenc együttes, vagy mondjuk a lecsóért való rajongás. Van olyan, aminek van egy központi témája, mint mondjuk a betyárételfőzés (Kétpó), a szüret vagy a népi kismesterségek (Mesterségek ünnepe).
Aztán vannak össznépi megmozdulások, mint például a klasszikussá vált VOLT vagy EFOTT, ahol nagyon vegyes a kínálat. Itt együtt bulizhatnak gyakorlatilag az összes zenei stílus hívei. Én mondjuk el nem tudom képzeli, hogy fér meg a metál a house-sal, de akik odalátogatnak, biztos jól érzik magukat. Számomra például a Sziget fesztivál már túlnőtt önmagán, majdnem félmillióan látogatnak el rá évente. Visszasírom a 24 évvel ezelőtti „Woodstock”-fílinget, a mostani üzletszagú rendezvény helyett. Ott tapintható volt a fentebb említett közösségi életérzés.
Én jobban szeretem a kisebb méretű, emberléptékű fesztiválokat. És persze azokat, ahol valamiféle érték közvetítése zajlik. Mint mondjuk a Kurultaj. Gondolom a szervezői megsértődnének, ha látnák, hogy a kétévente tartott törzsi gyűlést fesztiválnak nevezem, de végül is ez is egy többnapos, nagymérterű, kulturális, művészeti, hagyományőrző összejövetel. Amúgy mi részt is vettünk az első három Kurultaj-on, de mostanra valahogy kikopott az életünkből.
Kapolcson a Művészetek Völgyében valódi értékteremtés zajlik. Népművészet, költészet, színvonalas dráma- vagy zenei előadások, igényes kézműves alkotások várnak az odalátogatókra. Nekem az tetszik benne nagyon (bár bevallom, még soha nem jártam Kapolcson), hogy közel hozza az előadóművészeket és kézműveseket a közönséghez.
A Gyüttment-fesztivál célja a vidéken újrakezdő, a városi lét után falun vagy tanyán új életbe belefogó családok, fiatalok megszólítása. Ezen a rendezvényen szó van a biogazdálkodásról, az öko-éítészetről csakúgy, mint a közösség-teremtésről. Eddig Csobánkapuszta volt a helyszín, most Oszkóra települtek át.
Nagy kedvencem pedig az Eveness-fesztivál, ahová immáron negyedszerre látogatunk el. Első évben egy saját ÉletIskola-sátorral vettünk részt, azóta viszont a Szülők sátrában szoktam előadást és beszélgető-kört tartani az otthontanulásról. Habár ide is évről évre egyre többen látogatnak el, azért elmondható, hogy ez még egy átlátható méretű rendezvény. A gyerekeket nyugodt szívvel szabadon engedheti az ember, aztán később csak összetalálkozik velük a kóstoló-standnál, a kézműves-sátornál, vagy mondjuk Kassai Lajos előadásán.
Mi pedig közben hastáncozhatunk, megmasszíroztatjuk magunkat, meghallgatjuk, mit gondol mondjuk Soma a női és férfi szerepekről, aztán este Palya Bea zenéjére bulizunk. Az bizos, hogy amint belépek a fesztivál területére, rögtön találkozom ismerőssel, és ez így szokott zajlani a továbbiakban is. Számomra az Everness olyan, mint egy nagy család.
Ha sehol sem leljük szélnek eresztett gyerekeinket, biztos pont a Balaton. Az előző években az Akarattya és Kenese közötti partszakaszon volt a helyszín, idén ez változott. Most Alsóörsre indul mindenki, akinek fontos az egészség, a tudatosság, és a közösség. Mi is útra kelünk holnap a családdal, irány az Everness!

ÉletIskola előadás és beszélgető-kör június 29-én, pénteken 14.15-kor a szülők sátrában. Mindenkit szeretettel várok!
Tipp: Mégis milyen tippet adhatnék ezután? Lányok, nők, asszonyok, fesztiválra fel!