További környezetvédelmi tippek

Ötletek Rékától - boldog, tudatos és egészséges nőknek

Folytatom a múltkor elkezdett ötletek felsorolását, amik segítségével egészségesebbek lehetsz, pénzt spórolhatsz és óvhatod környezetedet.

Ne étkezz olyan helyen, ahol eldobható műanyag tányérba kapod az ennivalót, amihez műanyag kanalat-villát adnak. Az Everness-fesztiválon találkoztam egy jó megoldással. Itt lebomló pálmalevélből készültek a tányérok, poharak és evőeszközök, így bedobhattuk őket a komposztba. De azt se gondolom hülyeségnek, ha az embernél van egy könnyebb tányér és pohár, és közvetlenül ezekbe kéri a tálalást. Egy hordozható evőeszköz-készlettel kiegészítve pedig megoldható a környezetbarát étkezés.

Környezetbarátabb és egészségesebb az étel, ha nincs agyonfőzve. Egyél több nyers élelmiszert, és olajban sütés helyett inkább párolj (ez sajnos nekem is szól, ez az én egyik gyenge pontom). Kevesebb energia szökik el, ha fedő alatt puhul az étel. Takarékos megoldás római vagy jénai tálban sütni fém-tepsi helyett.

Tudod, mennyi új ruhát gyártanak manapság világszerte? Nyomorúságos körülmények között, éhbérért? Arra is van statisztika, hogy az újonnan vásárolt ruhák hány (nagyon nagy!) százalékát az emberek egyszer sem veszik fel! A megoldás: a turi! Manapság egyáltalán nem ciki, sőt, kifejezetten trendi a second hand. Sok egyedi ruhadarab található a használt ruhás üzletekben. Itt lábbelit, táskát, fehérnemű és kiegészítőket is vásárolhatsz olcsón, ráadásul egyedit. A házi turi is szuper: garázsvásár a faluban vagy cserebere a barátnőkkel. Amit kinőttél vagy nem akarod már hordani, adományozd el. Örülni fog neki a védőnő, családsegítő, vöröskereszt, satöbbi. A szennyes ruhákat persze mosd ki, de nem kell naponta, pláne nem 90 fokon! A „szennyes” szó fogalmának átértékelését is javaslom minden leendő környezetvédőnek.

Felesleges a sok pucoválás, fertőtlenítés. A legjobb tisztítószer a tiszta víz. Ha valami nagyon odaragad, mosószóda a megoldás. Vízkőre ecet, nagy koszra citromsav. Ezek segítségével minden tisztítható. De ó, jaj, miből fognak élni a tisztítószer-gyártók? Ha ügyesen csinálod, nem belőled!

Függetlenítsd magadat az autódtól! Az se baj, ha egyáltalán nincs, ám ha mégis van, akkor se muszáj napi szinten használni. A falu egyik pontjából a másikba kocsival utazni, autóval elugrani a boltba – ez a vidéki élet megcsúfolása. Ne egy ember utazzon egy autóban, fogjon össze több család, úgy töltsenek meg egy gépkocsit. Amúgy meg tömegközlekedj, vidéken máv és volán, Budapesten békávé. Sokszor gyorsabb, mint dugóban ülni, ahol a kipufogógázzal szennyeződik a levegő. Ha még jobban ki akarod cselezni a torlódást, pattanj biciklire. Ma már egész jól kiépített a kerékpárutak hálózata, bár ha tényleg egészséges szeretnél maradni, nem árt egy maszk a szádra-orrodra.

A repülőgépek üzemanyaga sem tesz jót Földünk levegőjének. Külföldre is lehet vonattal utazni vagy több család összefogva bérelhet egy kisbuszt. De hazánk is annyi szépséggel bír, hogy érdemes Magyarországot is körbejárni. Nem biztos, hogy a Maldív-szigeteken több élményben lenne részünk, mint Makón, Egerben vagy Sopronban. A legjobb „jármű” a saját lábad. Gyalog sok olyan helyre eljuthatsz, ahová repülővel soha. A természetben járva felüdül a lélek, és erősödik test.

Szigeteld át a házadat. Ha bebugyolálod, kevesebbet kell fűteni télen, és hűteni nyáron. Apropó fűtés: igyekezz a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletre felfűteni a házat. Ez nemcsak pénz-takarékos, de sokkal egészségesebb is. Csakúgy, mint a légkondicionáló mellőzése. Ha meleg van kint, be kell húzni a függönyöket, behajtani az ablaktáblákat. A legjobb, ha nyáron egész éjszakára nyitva hagyod az ablakokat (szúnyoghálókkal!), és napkeltekor becsukod őket, a spalettákkal együtt. Ha fákat ültetsz az ablakod elé, akkor nyáron kiváló árnyékot fognak biztosítani. Nyugi, télre lehullanak a levelei, úgyhogy az alacsonyan járó nap a hidegebb időben be fog tudni sütni a házba, kellő fényt és meleget biztosítva.

Nem igaz, hogy a környezetvédő hozzáállás drágább, mint a hagyományos! Hiszen sokkal kevesebb a vegyszer, így nem kell öblítőre, fertőtlenítőre, mit tudom én mire költeni. Nem megy annyi pénz áramra vagy tüzelőre. Nem költ az ember annyit új ruhára és üzemanyagra. Ezzel jót teszel a pénztárcádnak, a Földnek – és az egészségednek is.

Tipp: Ma hagyd otthon az autódat, menj mindenhová gyalog vagy biciklivel! Pláza megb butik helyett ma turkálóban vegyél ruhát! Nézd meg, hány fokot mutat a hőmérő, majd tekerd kicsit lejjebb a termosztátot! Ma ne sült krumpli legyen a vacsora tejbepapival, hanem párolt vagy nyers zöldségek!

Környezetünk védelme = Egészségünk védelme

Ma, amikor a globális felmelegedés ömlik ránk mindenhonnan, és a klímaváltozás belekerült a mindennapi szókincsünkbe, úgy gondoltam, egy csokor olyan tippet hozok nektek, amivel egy hétköznapi átlagember is sokat tehet környezete védelméért, egyúttal saját maga és családja egészségéért.

Manapság sok facebook megosztás szól az avarégetés ellen. Én is beléptem egy ilyen helyi csoportba, amelyik azért küzd, hogy teljesen tiltsák be falunkban az avarégetést. (Jelenleg áprilisban és októberben Sz-betűs napokon engedélyezett.) Ehelyett népszerűsítjük a komposztálást, hiszen bármelyik vidéki kert eldugott sarkában akad 1-2 négyzetméternyi hely egy komposztáló számára. És máris nem kerül a levegőbe (meg a tüdőnkbe) a sok káros anyag. Ez az egész arról szól, hogy nemcsak magunkért vagyunk felelősek, hanem szomszédjainkért is.

Mostanában sajnos rengeteg olyan fotó kering a neten, hogy itt meg ott vágnak ki régi fákat. Biztos, hogy az elöregedett, meggyengült fáktól előbb-utóbb meg kell szabadulni (jók lesznek tüzelőnek), de ne űzzünk ebből sportot. És ha már elengedhetetlen volt a vágás, ültessünk helyettük újakat. A favágás helyes időpontja egyébként novembertől január végéig tart, akkor megszűnik a nedvek keringése a fákon belül. És ha már ültetünk. könyörgöm, ne tuját! Ez valami eszement hóbort, átvenni egy olyan szokást, ami tőlünk teljesen eltérő klímájú vidékeken hódít. Nálunk itt a sok szép, erős, lombos fa, ami árnyékot ad, megakadályozza a túlzott felhevülést, friss, oxigén-dús lesz tőle a levegő, lehullott lombjával pedig táplálja a talajt. A legjobb gyümölcsfákat ültetni, akkor máris biztosítjuk magunk számára a friss és egészséges ennivalót.

A fákat természetesen nem kell permetezni – ha betegség gyötri őket, akkor is csak természetes permettel, nem mesterséges vegyszerrel. A veteményeskertből is száműzzük a vegyszereket, a kártevők és gyomok ellen inkább a mulcsozást illetve a növénytársítást ajánlom. A bio-zöldség vagy gyümölcs mosása nem szükséges, max. ha nagyon földes, máskülönben szedés után azonnal fogyasztható.

Lassan közhelyként tűnik a szelektív hulladékgyűjtés. Papírt a kékbe – bár mi azt elégetjük. Műanyagot a sárgába – nekünk sajnos a tejes-palackok kerülnek ide (ilyenekben érkezik hozzánk a házi tej). Üveget a fehérbe illetve zöldbe – ilyenből pedig alig van, mert a befőttes üvegjeink szépen kiürülnek, majd újra megtelnek. Fémet pedig a szürkébe – nincs is fémhulladékunk, a dobozos üdítőket nagyon károsnak tartom, mind tartalmuk, mind csomagolásuk miatt.

Eleve: ne legyen sok hulladékunk. Ez úgy tudjuk megtenni, ha átalakítjuk vásárlási szokásainkat. Inkább kevesebbszer vegyünk több árut, mert ha gyakrabban ugrunk be a boltba, akkor annál többször kerül kosarunkba sok felesleges dolog, amire valójában nincs is szükségünk, csak hatnak ránk a reklámok. Legyen előre egy bevásárló-listánk, és ne hagyjuk, hogy ettől eltántorítson minket egy tetszetős csomagolás vagy kedvezőnek tűnő akció.

Apropó csomagolás. Újabb felkapott fb-téma a le nem bomló nejlonzacskók sorsa, azaz azon állatok sorsa, akiknek a halálát okozzák a tengerbe kerülve. Egyszerű a megoldás: vigyünk magunkkal vászonzsákokat a boltba. Ha mindenáron átlátszó zacskóba akarjuk tenni mondjuk a péksüteményeket, akkor azt is vihetjük otthonról, mindig ugyanazt, oda-vissza.

A boltban részesítsük előnyben azokat a termékeket, amik nincsenek agyoncsomagolva. Ajánlott a papírcsomagolás, mi ezekkel gyújtunk be később. A zöldség-gyümölcs persze legjobb otthon termelve, de a piacon vásárolva kerülhet közvetlenül a kosarunkba, szatyor-halmok helyett. Ha nem bírjuk ki, és mindenáron üdítőre vágyunk, jobb választás egy visszaváltható valódi üvegpalack, mint egy eldobható műanyag.

További ötleteket a jövő heti cikkemben olvashattok.

Tipp: Ültess egy fát! Készítsd egy komposztálót! Ha eddig nem tetted

, kezdd el a szelektív hulladékgyűjtést! Szerezz be egy klassz vászon bevásárlószatyrot! A legközelebbi bevásárlásodat intézd környezettudatos módon!

Deákné vászna

Hihetetlen, mennyit melóztak dédanyáink, mire tiszta és sima lett a család ruhája! Sulykolás a patakban, mángorlás, keményítés, kékítés… Mennyivel könnyebb dolga van egy mai háziasszonynak. Van automata mosógép, szárítógép, vasaló…

Nem kell a jéghideg patakban állva, kézzel kisulykolni a mocskot a ruhákból, nem kell mángorlóval simítani a textíliákat. A keményítést ma már csak azok ismerik, akik néptáncolnak, és azt szeretnék, hogy a pendely jól álljon rajtuk, vagy akik nagyon kényesek a kézimunkáikra. Az meg viccesnek tűnik, hogy a kékítővel fehérítették a sárgás ruhát, és már csak a „Mama” őrzi az utókornak, hogy „kékítőt old az ég vízében”…

A mosásról már írtam korábban, tudjátok, mosószer helyett mosószóda vagy mosódió, öblítő helyett ecet és/vagy mosóparfüm. De mi történik a ruhával, miután kiszedjük a mosógépből? A legtöbb háztartásban ma már nemcsak a mosogatógép a természetes, hanem egyre gyakoribb a szárítógép is. Én, mint a viszonylag hagyományos háztartás híve mindkettőt úri huncutságnak tartom. Szerintem amennyi időt eltöltenek a szennyes edény elöblítésével, bepakolásával, majd a gép kipakolásával, annyi idő alatt már rég elmosogathattak volna.

Ugyanígy vagyok a szárítással is. Nem veszek igénybe gépi segítséget ahhoz sem, hogy a hajunk megszáradjon. Mesterséges hőfok, felesleges elektromos energia, árampazarlás. Nyáron a napon, télen a kályha melegénél ugyanúgy megszárad a haj.

És ugyanez a helyzet a ruhák szárításával is. Én annyira maradi vagyok, hogy számomra szép a szárítókötélen lógó ruhák látványa. El tudnátok képzelni például olasz városkát a szűk sikátorok fölé kihúzott kötélen száradó ruhák jelenléte nélkül?

Szóba jöhet tehát a kötél-csipesz kombináció is, de jó szolgálatot tehet egy összecsukható-kinyitható szárító is. Ezt az ember mindig átrakhatja arra a részre, ahol épp süt a nap. Kiviheti a teraszra, ahol eső nem éri, viszont a meleg az igen. Nyirkos, hideg időben pedig be lehet vinni a ház egyik eldugottabb sarkába. Sőt, van, akinél létezik háztartási helyiség is, az ilyen mázlisták ide teregetnek.

Vigyázat! A sötét ill. színes ruhákat a közvetlen napfény kifakíthatja. Ahol a ruha alatt húzódott a kötél, ott jobban kivilágosodik az anyag, és egy csík marad rajta.

Az pedig milyen érzés, amikor az ember leszedi a megszáradt ruhákat, és beleszagol? A napfénynek és a friss levegőnek az illatát semmiféle géppel nem lehet helyettesíteni.

És mi a helyzet a vasalással? Számos ismerősöm, akinek a férje minden nap öltöny-nyakkendő kombóban jár dolgozni, naponta vasalja az ingeket. Én szerencsés vagyok a férjemmel: a barlangokban és a hegycsúcsokon nincs szükség vasalt ruhára.

Azaz: sosem vasalok! A saját trükköm: egyszerűen felakasztom a ruhákat, így az anyag szépen kilógja magát. Persze attól is függ, milyen anyagból készültek, mert míg a pamuttal vagy a gyapjúval nincs gond, addig mondjuk egy lenvászon vagy selyem vasalásért kiálthat.

Női praktika, hogy ha hajbalzsam, ecet és víz keverékét permetezzük a ruhákra, akkor kisimulnak a gyűrődések.

A ruhák illatosak maradnak, ha a fehérneműs fiókba illetve a polcokra szappant vagy levendulás zsákocskát teszünk. És ezzel már vissza is kanyarodtunk dédanyáinkhoz…

Tipp: Ha van is szárítógéped, most próbáld meg, hogy kint szárítod ruháidat a friss levegőn, a napon. Ugye, mennyivel másabb érzés egy ilyenbe utána belebújni, egy ilyen ágyneműbe belefeküdni?

A baba tere

Istenem, mennyire süsü vagyok! Ötgyerekes anya vagyok, és az otthonnak már rengeteg részéről írtam (előszoba, nappali, konyha, háló vagy fürdő), de pont a gyerekszobáról nem. Lehet, hogy azért, mert nagyon sokáig az én gyerekeimnek sem adatott meg a külön kuckó?

Nagyon kedvelem Vekerdy Tamást, és általában mindenben egyetértek vele – egy dolgot kivéve. Ő nagyon az együttalvás ellen van, és azt szorgalmazza, hogy a gyereknek egészen icipici korától kezdve legyen meg a saját tere. Az ő nézeteit osztják azok a szülők, akik a babavárás közepette nemcsak cuki rugdalózókat és strapabíró babakocsit vásárolnak, hanem meseszép szobát rendeznek be a trónörökös(nő)nek.

Én viszont úgy vélem, hogy a kisbaba tere legyen egyenlő azzal a térrel, ahol az édesanyja épp tartózkodik. Az anya magára kötheti egy kendőben, miközben keveri az ételt a tűzhelyen, együtt fürödhet vele a fürdőkádban, mellette aludhat egy mózeskosárban, miközben anyja zoknit stoppol a kanapén, és egy babaülésből szemlélődhet, amikor anyukája távmunkát vagy online tanfolyamot végez.

Én tehát abszolút a hagyományos babaszoba ellen fogok most beszélni, saját személyes véleményemet közvetítve felétek. Először nézzük meg, milyen alapbútorok vannak egy klasszikus babaszobában (ezeket a reklámok „nélkülözhetetlen” bútorokként hirdetik), aztán megírom, milyen alternatívák jöhetnek szóba ezek helyett (tehát meglátjátok, hogy nagyon is nélkülözhetők).

Az első a kiságy. Aminek a rácsai (tudom, hogy biztonsági funkciót látnak el, de) engem egy börtönre emlékeztetnek. Amíg rendszeresen szopizik a babus, sokkal kényelmesebb az anyukájának, ha egymás mellett alszanak a szülői ágyban. A konzervatívabb értékrendűek szívesen tesznek bölcsőt a babaszobába, amelyben ringatni lehet a babust – bár szerintem ugyanígy ring az anyja (apja) hasán is.

Következzenek a tároló-bútorok. A babának olyan kevés dologra van szüksége, hogy azok elférnek egy komódban vagy kisszekrényben. Némely babaszobába akkora ruhásszekrényt tesznek, amekkorába egy felnőtt holmija is bőven elférne. Pelenkázóra semmi szükség, egy ágyon vagy kanapén is kiválóan meg lehet oldani ezt a tevékenységet.

A hagyományos babaszoba egyik elég nagy bútordarabja a szoptatós fotel. Nekem anno eszembe se jutott volna, hogy elvonuljak egy külön szobába, és ott szoptassam meg a gyerekeimet egy külön erre a célra használt fotelban. Bőven megfelel erre a nappali kanapéja is.

Amikor már hempereg a baba, simán elég neki egy játszószőnyeg, semmi szükség a járókára, ahol szintén rácsok vennék körül.

A későbbiekről is a hagyományostól eltérő véleményem van. Kicsit nagyobb korában sem kell neki külön szoba, sokkal nagyobb örömmel lesz együtt a testvérével. A függetlenedés időszaka (nagyobb iskolás-kiskamasz kor) bőven elegendő arra, hogy ekkorra kapjon saját kuckót. Mindegyik szakaszról fog majd szólni a későbbiekben egy-egy bejegyzés.

Tipp: A te gyerekeid melyik életkorban vannak? Kialakítottál nekik külön kuckót, vagy egymás hegyén-hátán alszanak, közös szobában játszanak? Eléggé kihasználjátok a babaszobát?