„Minden mindegy, csak egészség
legyen.” Ugye, az öregektől gyakran hallani ilyen mondatokat?
Huszonévesen, mikor a gépezet még tökéletesen működik, az
ember kedvesen legyint az ilyen mondatokra. Ugyan, dehogy mindegy!
Hisz épp a pasim, meg a karrierem, meg a gyerekem, meg a főnököm...
Szóval százmillió sokkal fontosabb dolgot felsorolnak, ami előbbre
való, mint az egészség.
Bezzeg amikor egyszer hiba kerül abba
a bizonyos gépezetbe, hogy felértékelődik az egészség
jelentősége! Másban is így van, ugye? Csak akkor értékeljük
valaminek/valakinek a jelenlétét életünkben, ha megtapasztaltuk a
hiányát is.
Egyszóval a nő akkor boldog, ha
egészséges, és nemcsak ő maga, hanem a családja is, hiszen a
betegápolás többnyire női feladat szokott lenni.
Egyébként az egészség szerintem
korántsem jelenti csak a betegség hiányát. Inkább azt, hogy a
kerek egész jól, egy egységként működik.
Egész-ség. Jaj, de szemléletes ebben
az esetben is a magyar nyelv! Miféle részeknek is kell egésszé
összeállniuk? Egyrészt a különböző szerveinknek, mert én
hiszek abban, hogy minden mindennel összefügg, és egy testrészünk
hibás működése a többire is kihat. Másrészt el kellene végre
felednünk, hogy az egészségről csakis a testünk jut az eszünkbe.
Hiszen ott van a szellemi és lelki egészség is. Bizonyított tény,
hogy jó lelkiállapotban a gyógyulás is gyorsabban megy – és
aki vacakul van lelkileg, az sokkal fogékonyabb a betegségekre.
A magyar nyelv azért is nagyon
szemléletes, mert bármilyen tünetünk van, ha ügyesen mondjuk ki,
és figyelünk a jelképekre, rögtön rá is jövünk, milyen lelki
okok állnak a bajaink hátterében. „Felfordul tőled a gyomrom.
Fojtogatja a torkomat a bánat. Sok teher nyomja a vállamat. Rá fáj
fogam. Félreléptem.” Ilyeneket mondunk lépten-nyomon, és
közben csodálkozunk, ha utolér minket a hasfájás vagy az ízületi
bántalmak.
Aki ügyes, az a másikat (nemcsak a
mondatait, hanem az arcát, testtartását, gesztusait) jól
megfigyelve rájöhet arra, hogy miféle gondok rejlenek az illetőnél
a mélyben. Nálam már többször volt olyan, hogy ránéztem egy
emberre, és az volt az ösztönös első reakcióm, hogy az illető
beteg.
Nem akarok előttetek szuperhősként
tetszelegni, nálam is vannak az egészségemben megingások, most is
köhögök épp, és olvasószemüvegem is van. De igyekszem
odafigyelni a testem jelzéseire, akár egy kezdődő allergiás
reakcióról, akár a ciklusomról, akár egy bennem bujkáló
nátháról van szó.
Tipp: Figyeld meg egy mostanában
jelentkező vagy rendszeresen visszatérő egészségügyi
problémádat, és igyekezz rájönni, vajon a testi tünet milyen
belső lelki gondokról árulkodhat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése