Fogantatás

A biológusok szerint a fogantatás nem más, mint két ivarsejt találkozása. Szerintem ennél jóval több, de egyelőre vizsgáljuk meg a dolog fizikai szintjét.

Múltkor a gyerekekkel néztünk egy videót, ami a hímivarsejtek útját mutatta a petesejtig. Számomra annyira jelképes volt az egész folyamat! Rengetegen indulnak útnak, de csak egyetlenegy érhet célba (oké, ikrek esete kivétel). A nőnek is sok választási lehetősége van az életben, ott a földkerekség három és fél milliárd hímneműje, ő mégis csak egy mellett dönt (jobb esetben). A férfiak megküzdenek a nőkért, mint amikor a szarvasbikák harcolnak a nőstényért, vagy a hím madarak lejtenek párzási táncot. A hímivarsejtek szintjén ez egyfajta futóverseny: ki ér hamarabb a petesejthez? A nő pedig választ. Igen, mindig a nőé ez a lehetőség, ő dönti el, kit enged magába. De az is nagyon szimbolikus, hogy miután azt az egyet befogadta, bezárul, mintegy védőpajzsot alakít ki, így a többiek számára már lehetetlenség a bejutás.

A hétköznapokban a számtalan megcsalás, szerető-tartás erre sajnos jócskán rácáfol. Ráadásul a mindennapi életben sajnálatos módon nem mindig a nő választ, ezért születik annyi gyermek erőszakból. Én mindig annyit töprengtem ezen a kérdésen: hogy lehet, hogy sok nő egyáltalán nem akarja azt a gyereket, attól a férfitól, és ő mégis megszületik. Erre azt mondanák, az okosok, hogy ez a nő és a gyerek karmája. Előző életeik miatt most ők akarták megtapasztalni az erőszak érzését, illetve az elutasítást, akár gyűlöletet. Érdekes, sok nőn annyira elhatalmasodik az anyaság érzése, hogy elfogadják, megszeretik az erőszakból származó gyereküket, sokan viszont tudat alatt, vagy akár tudatosan is gyűlölik őt.

A másik fele, amikor akarják a babát, de a hőn áhított csemete mégsem érkezik meg. Én vallom, és támadjon érte, aki akar, akkor is vállalom a véleményemet, hogy minden meddőség mögött lelki ok áll. Még akkor is, ha találnak szervi okot (eléggé beszédes, hogy melyik félnél, ha mindkettőnél, akkor végképp árulkodó), ha viszont nem találnak, akkor a helyzet még egyértelműbb. Nehéz ezt olyan embernek elfogadnia, aki szeretetteljes kapcsolatban él, elvileg mindketten vágynak a babára, és a gólya mégsem kopogtat náluk.

Van olyan barátnőm, aki tíz évig élt védekezés nélkül szexuális életet a párjával, és nem jött össze nekik a gyerek. Mondanom sem kell, semmilyen szervi okot nem találtak az orvosok. Aztán összejött egy másik sráccal, és két-három hónap múlva megfogant. Az eset amúgy siker-sztori, azóta is (15 éve) együtt vannak, és összesen három gyermekük született.

Hány ilyen esetről hall az ember a környezetében vagy a médiában! Szerintem a képlet pofonegyszerű: nem passzolnak egymáshoz, legalábbis a mélyben, tudatalatti szinten biztosan nem. Hiába van szerelem meg elfogadás, a testnek a parancsot a fogantatáshoz olyan ösztönök adják, amelyeket nehéz józan ésszel megérteni és elfogadni. Mint ahogyan azt is, miért vonzódnak a nők az agresszív rosszfiúkhoz, miközben ott az a sok jóravaló, rendes, családcentrikus férfi.

Most már nagyon eltávolodtam a fogantatás biológiai oldalától, és el is kell, hiszen szerintem ez jóval túlmutat a testi szinten. Ott a lelki oldal, és a szellemi sík egyaránt. A különböző vallások, kultúrák és filozófiai nézetek eltérő véleményen vannak azt illetően, hogy mikor költözik bele a lélek a testbe. Van olyan bennszülött törzs, akik szerint már akkor, amikor a gyermekre a szülők először gondolnak. Egyesek szerint a fogantatás pillanatában. Mások szerint az még csak egy zigóta, ekkor még nem lehet emberként tekinteni rá, ez is adja az abortusz lehetőségének alapját. Szerintem inkább felmentésként tekinthet valaki erre az elméletre, de ebbe most nem mennék bele. Mások pedig úgy vélik, a baba a születésekor válik emberi lénnyé, épp ezért a méhben lévő magzatnak még nincsenek jogai.

Az én véleményem szerint a fogantatáskor, amikor nagyon nem mindegy, milyen a kapcsolat a szülők között, mennyire óhajtják közösen azt a gyermeket. Az esetek nagyobb százalékában nem történik meg a kölcsönös vágyakozás, várakozás. Szex közben nagyon kevesen gondolnak leendő gyermekükre, és ha nem is fogan a baba erőszakból, azért igen kevés esetben érkezik tudatos döntés hatására egy új lélek erre a világra. Vagy nem akarják, vagy végül is mindegy nekik, nincsenek nagyon oda a gondolatért, de nincs ellenükre sem, ezért hát, na, jól van, üsse kő, jöjjön.

Milyen érzés lehet valakinek, hogy az érkezésekor elutasították? Avagy amolyan langyosan állak hozzá, közömbösen? Erre alapulnak a fogantatás körüli, illetve a magzati létben megélt traumák feldolgozását segítő módszerek is.

Az Anyaság rovatba legközelebb a sikeres fogantatást elősegít testi és lelki feltételekről fogok írni.

Tipp: Beszélgessél szüleiddel a fogantatásod körülményeiről! Gondolj vissza rá, te milyen gondolatokkal állták hozzá gyermeke(i)d megfoganásához. Ha még szülés előtt állsz, igyekezz tudatosan hozzáállni a fogantatás kérdéséhez!

Boldogság-térkép

Közvélemény-kutatás… Gondolom, a választások közeledtével a hátad közepére kívánod ezt a szót, pedig én most nem politikai közvélemény-kutatásról fogok írni, hanem boldogságosról.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány közzétette hazánk aktuális boldogság-térképét, melyen a szokásos tendencia tükröződik. Vigyorgó fejek Győrött meg Veszprémben, síró fejek Szabolcsban meg Hevesben. Mondjuk a térkép szolgál némi meglepetéssel is, például míg Csongrád sír, addig Békés nevet, és a szomorú Somogy mellett közvetlenül ott van a vidám Baranya. A jellemző azért persze az, hogy észak-kelet a legboldogtalanabb, és nyugat a legboldogabb. Szombathely a legboldogabb megyeszékhely, és Salgótarján a legkevésbé. A sereghajtó Nógrád megye…

Ötezres minta alapján dolgoztak, amiből persze megint kimaradtam. Engem miért nem talál meg soha egy közvélemény-kutató? Annyira el szeretném mondani neki, hogy én Nógrád megyében is boldog vagyok!

Engem annyira érdekelne, hogy mi alapján mérték fel az emberek boldogságát. Egyszerűen csak megkérdezték őket, hogy boldogok-e, és aki igent mondott, az vigyori fej lett, aki meg nemet, az sírós? Vagy ötös skálán kellett értékelniük a boldogság-érzetüket?

Vajon én hányast adnék egy gyerekekkel végigszenvedett nap után? Én hányast, ha épp simán megy minden, van szeretet és szerelem is?

Érdekes következtetéseket vontak le a térkép készítői:

Aki jómódúbb, az boldogabb. Pedig én úgy tudtam, hogy a pénz nem boldogít. Illetve: nem rossz, ha van pénz, de nem ettől lesz boldogabb az ember. Pl. kétlem, hogy mondjuk Mészáros Lőrinc olyan nagyon boldog ember volna…

Aki iskolázottabb, az boldogabb. Szerintem egy nyolc általános (se) végzett néni simán tud boldogabb lenni egy diplomásnál. Egy végzettség önmagában nem biztosíték a boldogságra. Pedig szerintük tény, hogy az egyetemet végzettek mentálisan egészségesebbek és elégedettebbek, mint a szakmunkások.

Aki párkapcsolatban vagy házasságban él, az boldogabb. Na persze, mármint ha boldog házasságban él. Akit ver a férje, vagy akinek házisárkány a felesége, annál tuti boldogabb egy szingli.

A legboldogabbak a négynél több gyermeket nevelők. Azért erről kérdezzük már meg egy sokgyerekes borsodi családot is. Töprengtem, és arra jutottam, talán ez azért van, mert tudatosan sok gyereket főleg a vallásos emberek vállalnak.

Képzeljétek, hogy akármilyen korcsoportot vagy megyét is néztek, a nők mindenütt boldogabbak voltak, mint a férfiak. A „gyengébbik” nem (erőteljes az idézőjel) lelkileg és szellemileg is egészségesebb és ellenállóbb. Merjünk ezek után nyavalyogni!

Érdekes, hogy az érett felnőttek a legboldogabbak. Úgy látszik, a kamaszok és ifjak még, az idősek és öregek pedig már nem élik olyan derűsen és elégedetten az életüket, mint a középkorúak.

Akik kistelepülésen élnek, sokkal boldogabbak a nagyvárosiaknál. A Budapestiek abszolút az átlag alatt vannak. Akkor miért zajlik még mindig az urbanizáció és néptelenednek el az aprófalvak?

Az oké, hogy az itt élők, az ilyen végzettségűek, ilyen jövedelműek, az ilyen családban élők a legboldogabbak. De vajon AZÉRT boldogok, mert van pénzük, diplomájuk, és a Bükk helyett a Bakonyt látják?

Ami meglepő volt számomra, hogy a boldogság-index Magyarországon évről-évre magasabb. Tegyük hozzá, hogy 156-ból a 69. helyen állunk, szóval még erősen van mit javítanunk, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy olyan afrikai, ázsiai meg latin-amerikai országokat is vizsgáltak, ahol háború dúl és éhínség.

És ha emelkedik a boldogság-index, akkor miért panaszkodik mindenki folyamatosan? A magyar az egyik legpesszimistább nemzet.

Tudtátok, hogy létezik olyan, hogy boldogság napja? Meg olyan, hogy pozitív pszichológiai kutatócsoport? Ez igazán pozitív hír, nem?

A végére nem maradt más hátra, mint hogy sok boldogságot kívánjak minden kedves olvasómnak!

Tipp: Te boldog vagy? Síró vagy nevető fejjel jellemeznéd magadat? Egy ötös skálán hogyan értékelnéd saját elégedettségedet? Ez megfelel a fenti statisztikáknak?

(Fogalmam se volt, melyik témához tegyem be ez a cikket, lehetne Anyaság vagy Hivatás is, de most a Párkapcsolat jutott róla először eszembe.)
Forrás: Jobb Veled a Világ Alapítvány (http://jobbveledavilag.hu/)

Női ciklus

Nemrég a kislányaimmal a Holdról és a holdfázisokról beszélgettünk, és felhoztam neki párhuzamként, hogy a Holdhoz hasonlóan a nők ciklusa is kb. 29 napos. Nálunk már ők is tudják, hogy növő holdban elkezd érni a pete, a telihold a peteérés időszaka, fogyó holdban egyfajta várakozás történik, és ha nem lesz megtermékenyülés, akkor újhold táján megtörténik a kiürülés, a havi vérzés.

Tudom, sok nőnek nem ennyire köthető a holdhoz a ciklusuk rendje, sőt, sokaknak nem is kereken egy hónapra jön meg, hanem túl gyakran, akár 2-3 hetente menstruálnak, vagy 2-3 hónap is eltelhet két vérzés között. Aki fogamzásgátló tablettát szed, azokat mások mázlistának tarthatnak, mert náluk tutira vehető a négy hét, tervezhetőek a programok, de azzal nincsenek tisztában, hogy ez nem igazi menstruáció, csak megvonásos vérzés, amit ráadásul mesterségesen bevitt hormonok okoznak.

Még anyukámtól kaptam azt a mondatot, hogy ha negatívan állok hozzá a menstruációhoz, akkor az olyan is lesz: fájdalmas, görcsös. Havibaj, betegség, így hívták a régiek, és sokszor falun még mindig ez az elnevezése. Pedig mennyivel szebb mondjuk a havi virágzás. Az ősök tisztátalannak tartottá a vérző nőket, pedig szerintem ez épp azt jelzi, hogy hónapról hónapra meg tudnak újulni, tisztulni.

A menstruációs panaszok mögött lelki okok állnak. Van, aki teljesen megtagadja a nőiségét, ez lehet az oka annak, ha egy nő vérzése időszakokra, vagy akár teljesen kimarad. Van olyan is, aki viszont nagyon gyakran, és nagyon hosszú ideig menstruál, érzésem szerint ezzel valamit elutasít, gátol (talán szexuális közeledést?).

A havi vérzés egy jelzés. Tudatosítja velünk, hogy termékenyek vagyunk. Ezt egy kislánynak még elég nehéz elfogadnia, hiszen 12-13 évesen senki sem tervez anya lenni. Annak is nehéz lehet ennek a megélése, aki túl van már a szüléseken, nem akar több gyereket, de még mindig van 10-15 éve a változókorig.

Van a vicces, de annál igazabb mondás, hogy egy nő két dolognak tud igazán örülni: ha nem jön meg neki, azaz megfogant a tervezett gyerekkel, és ha megjön neki, azaz a könnyelmű szexből, az egyéjszakás kalandból szerencsére nem lesz baba.

Nekem csak néhány éve sikerült annyira tudatosan hozzáállnom a természetnek ehhez a rendjéhez, hogy beálljon a havi vérzés szabályos időszakokra. Amikor bevilágított a Hold a jurta tündükjén, odafentről szépen beszabályozta a ciklusomat, ami azóta is nagyjából ehhez tartja magát. Azt észrevettem, hogy ha nagyon stresszes élethelyzetben vagyok, akkor kicsit borul a megszokott rend.

Az is elértem, hogy a régi görcsök helyett most csak enyhe nyomás jelezze a hasamban a folyamat beindulását. Az erősebb fájdalom mindig valamilyen jelzés, amikor az embernek mélyen magába kell néznie, és őszintén feltárni a lelki okokat. Van, akinek pár nap az egész, másoknak meg egy hétnél is több. Nekem sikerült a testemet tudatosan megfigyelni, és felismerni, hogy nálam az első napon közepes a mennyiség, a második-harmadik napon jön a lavina, a brutál áradat (tampon plusz betét), a negyedik-ötödik napon szinte semmi, és a hatodik napon van egy enyhe hullám még, mielőtt lecsengene az egész.

„Menstruálj örömmel!” – így szól Hoppál Bori testtudat oktató szlogenje. Azért ne legyünk álszentek, sokszor az ember a háta közepére kívánja az egészet. Menne túrázni, erre pont aznap jön meg. Betervez egy szuper randit, de a menstruáció közbeszól. Tehát nem kell, hogy örüljünk neki, viszont az elfogadás (ami jóval több, mint beletörődés!) üdvös hozzáállás lehet a nőiesség felé vezető úton.

Tipp: Figyeld meg tudatosan a testedet! Nézd meg, mennyire vagy összhangban a A havi holdfázisokkal! Tudatosítsd magadban a havi érzésed rendjét! És fogadd el, hogy ez a nőiség egyik természetes velejárója.

Humor a párkapcsolatban

Annyi minden fontos egy párkapcsolatban! Tudjunk egymással beszélgetni. Legyenek közös programok. Legyen jó a szex. Legyen hasonló az értékrend, a világnézet.

És: a humor! Azt nem mondom, hogy ez mindennek az alapja, de hogy a képzeletbeli dobogó valamelyik fokára tenném ezt a tényezőt, az biztos.

Nem kell mindent véresen komolyan venni. Amikor fent voltam a netes társkeresőn, én direkt nem írtam oda a bemutatkozáshoz, hogy komoly kapcsolatot szeretnék. Nem is akartam, komoly kapcsolatot, épp ellenkezőleg: vidámat!

Szerintem alapvető jelentőségű, hogy egy pár két tagja tud-e egymással jókat nevetni. Nekünk például elég hülye humorunk van, de egymással nagyon megy a közös röhögés. Igaz, kívülről nézve nagyon idétlenek vagyunk ilyenkor, a gyerekek szerint különösen, na de kit érdekel? A fő az optimizmus.

A humornak nagy szerepe van a szexben. Mert ugye egy szeretkezés soha nem megy olyan flottul, mint a nyálas regényekben vagy a romantic filmeken. Ha valaki elbénáz valamit, akkor nem kell se megsértődni, se égni, inkább nevessetek! Aztán a közös röhögés tovább görgetheti az eseményeket egy fergeteges szerelmeskedés felé.

A humor nagyon jól oldja a konfliktus-helyzeteket. Ha kezd elmérgesedni a helyzet a két fél között, akkor elég egy vicces beszólás, egy hülye megjegyzés, mindketten elnevetik magukat, és a súlyosnak tűnő probléma rögtön más megvilágításba kerül.

Ha a másik szomorú, elkeseredettségét humorral lehet megszüntetni. Persze lehet vigasztalni papírzsepivel meg simogatással is, de egy jó viccel is akár.

Ha a humor jelen van a kapcsolatban, akkor esélye sincs annak elszürkülni. Unalom ellen elég egy-egy viccet bedobni, amitől máris kisüt a nap a szívekben.

Aki nevet, az szép. A mosolygó arc sokkal vonzóbb, minta búvalbélelt. Tehát abban a párkapcsolatban, ahol aktívan jelen van a humor, a felek könnyebben vonzónak találhatják egymást. Mosolygó szem, apró szarkalábak, kivillanó fogak… A jókedv ráadásul egészséges, tehát aki sokat nevet a párjával, az egészségesebb marad, tehát tovább együtt lehetnek életük során.

Van az a mondás, hogy egyél feleannyit, sétálj kétszer annyit, nevess háromszor annyit. Mindez hatványozottan igaz a párkapcsolatokra.

Vidám szerelmet kívánok nektek!
Tipp: Nevess sokat a pároddal! Mondj el neki egy viccet. Hülyéskedjetek rengeteget!