Érintések

Egy tanulmány szerint naponta legalább hétszer meg kellene érintenünk az(okat), aki(ke)t szeretünk. Egy másik kutatás szerint egy ölelésnek legalább hét másodpercig kellene tartania. Varázslatos szám a hét, de vajon tényleg megtesszük ezt ennyiszer, ennyi ideig?

Az öt szeretetnyelv közül az egyik a testi érintés. Simogatás, ölelés, összebújás, puszi, csók, hogy a szexről most ne is beszéljek. Van, akinek a minőségi idő vagy a dicsérő szavak a meghatározóak, de sokak számára az érintés a szeretet elsődleges kifejezésmódja. Van, aki imád érintést adni, más meg érintést kapni. És van, aki mindkettőt.

Egyszer régen nálunk aludt a barátnőm. Bejött hozzánk jó éjszakát kívánni, amikor már bemásztunk az ágyba a volt férjemmel: külön párna, külön takaró, nulla érintés. Barátnőm csodálkozva kérdezte: Ti nem szoktatok összebújni? A mostani párommal már egészen más a helyzet: egy közös takaró van (mondtam is, hogy a külön paplan válóok), ami alá jól össze lehet együtt gömbölyödni. Mivel az ember a napja körülbelül egyharmadát-egynegyedét alvással tölti, ezért örömmel mondhatom, hogy ebben az időben mi szinte végig egymást érintjük.

A bőr a kapcsolat a külvilággal. Azért hangsúlyozzák a szakemberek a szoptatást, a hordozást és az együtt alvást, hogy a kisbaba bőre minél többet érintkezzen édesanyjáéval. Ha a bőr-kontaktus ennyire fontos a szülő-gyermek kapcsolatban, akkor legalább ennyire fontos (lenne) a párkapcsolatban is.

Hányszor látok olyat vonaton, buszon, hogy leül a pár, és az egy dolog, hogy nem szólnak egymáshoz (Egyébként miért nem szólnak egymáshoz?), hanem olvasnak, vagy még gyakrabban a telefonjukat nyomkodják. De közben legalább a kisujjuk egymáshoz érne! Mi mindig úgy ülünk le a vonaton, hogy vagy egymással szemben, és fogjuk egymás kezét, vagy egymás mellett, és akkor össze tudunk simulni. És közben természetesen beszélgetünk. Csak akkor olvasunk, ha külön utazunk (telefont nem szoktunk nyomkodni, nincs is okos-, csak „buta” telónk). Nálunk ez egy párkapcsolati szabály, hogy utazás közben egymásra fordítjuk a figyelmet.

Aki a háztartás, munka, gyerekek mókuskerekében őrlődik, az hogyan tudna ebben a pörgésben napi hét alkalmat szakítani arra, hogy a társához érjen? Nagyon könnyen! Mosogatok, mögém lép a párom, és szorosan megölel. A gépnél ül, én áthajolok az asztala fölött, és puszi nyomok a szájára. Bejön a szobába, és csókolózunk egy kicsit. Hirtelen felindulásból odakucorodok az ölébe, és „dorombolok” egy kicsit. Ahogy elhaladunk egymás mellett, szinte mindig megsimogatjuk a másikat.

Hétszer hét másodperc… Ha ezen múlik a párkapcsolatunk, miért nem teszünk érte?

Tipp: Gondolj a tegnapi napodra. Hányszor érintetted meg a párodat? Ha kevesebb, mint hétszer, tessék növelni ennek a számát!

Ráncok

Ha megkérdezünk egy negyven feletti nőt, több dologra panaszkodhat a testével kapcsolatban. Elégedetlen lehet a súlyával, a narancsbőrével, és bizonyára átkozni fogja a ráncait. Egyesek azt mondják, hogy ráncok nélkül egyszerűen nem lehet megúszni az idősödést, mások meg azt, hogy a legjobb ráncfeltöltés néhány plusz kiló felszedése.

Ha egy bőrgyógyászt vagy kozmetikust megkérdezünk az okokról, azt fogja mondani, hogy a ráncok legfőbb oka az, hogy a bőr idővel kevésbé lesz feszes és rugalmas, és megereszkedik.

Aki dohányzik vagy iszik, annak valószínűsíthetően ráncosabb lesz az arca. A ráncok arról is árulkodhatnak, hogy a bőr alul-hidratált. Tehát az illető nem, vagy alig krémezi az arcát, így nem juttat a bőrébe kívülről a kellő nedvességet, és/vagy belülről nem tölti fel vízzel a testét, azaz kevés folyadékot fogyaszt. A sok cukorfogyasztástól vagy nagyon elhízol, vagy baromi ráncos leszel, mondják a szakértők. A túl sok napozás és a túl kevés alvás mind a bőr ellenségei, és a ráncok barátai.

Egyes elméletek szerint a ráncok igencsak beszédesek, utalhatnak korábbi életünkről, kapcsolatainkról, személyiségünkről. A vízszintes homlokráncok kíváncsiskodó, csodálkozó természetet jelentenek, a szemöldökök közötti ráncok pedig komoly munkát és erőteljes koncentrálást. A szem körüli ráncok, azaz a szarkalábak vidám arckifejezést kölcsönöznek viselőinek, tehát az illető valószínűleg optimista, sokat mosolygó ember. A száj szegletében megbúvó ráncok viszont fájdalmas élettapasztalatokról, kemény sorsról árulkodnak. Nekem ez utóbbiak vannak, azaz a nevetéstől tele vagyok szarkalábbal, a válás után pedig két mély vonás jelent meg a szájam sarkában…

A ráncokat teljesen eltüntetni lehetetlenség, legfeljebb egy plasztikai sebész képes erre. Akinek ez nem pálya, az ma már számtalan gépi, művi, avagy természetes kezelési módszer közül választhat. Ilyen például a mezoterápia tűvel vagy anélkül, oxigénes vagy lézeres kezelés, ultrahang, vagy mély-hidratáció, a határ a csillagos ég. Az afrikai maszk már természetes növényi hatóanyagokat tartalmaz, de létezik növényi őssejtes ránckezelés is. 

Ha se pénzed, se időd nincs a kozmetikusra, menj ki a kamrába. Amit ott találsz, azt mind bátran az arcodra kenheted. Ráncok ellen feltehetsz egy tejszínes-élesztős-mézes, uborkás-kefires-tojásfehérjés maszkot, vagy citrusos pakolást olívaolajjal és citromlével.

Aki semmilyen vegyi anyagot nem szeretne a bőrébe juttatni, végezzen rendszeresen arctornát, ami akár a napi mozgás, akár sorban-állás, utazás közben vagy elvégezhető. Vagy masszírozza, masszíroztassa meg az arcát. Ehhez profi segítséget is igénybe vehet, de a párját is megkérheti rá. Ha pedig vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag a táplálkozásunk, máris sokat tettünk a ráncok ellen.

Tipp: Mit látsz a tükörben? Szaporodnak a ráncaid? Talán többet kellene innod vagy aludnod. Tornáztasd és masszíroztasd meg az arcodat, és ha megengedheted anyagilag, kérj a kozmetikustól egy ránctalanító kezelést. 

Kaja-őrület

Brit tudósok bebizonyították, hogy… Milyen sok cikk kezdőik így! Elég sok dolgot bebizonyítottak ezek a tudósok, illetve ennek a sok mindennek az ellenkezőjét is. Mindig vannak épp csodakajáknak kikiáltott ételek, és ugyanígy megvannak az aktuális mumusok is.

Amikor mi voltunk gyerekek, a tejivást nyomatták nagyon. „Egy pohár tej, tiszta fej.” Emlékeztek a szlogenre, ugye? És minden menzakajához járt hús (még ha sokszor mócsingos is).

A rendszerváltás táján aztán, mikor betört hazánkba a jóga-őrület és társai, a reformkonyha lett a menő. Aki egészségesen akart táplálkozni, az müzlit evett, teljes kiőrlésű gabonát, és persze szóját szójával. De, jaj, azok a fránya brit tudósok, megint bebizonyították! A szója génmanipulált, a gabona tele van allergiát okozó gluténnal, úgyhogy le velük.

A hazai népszerűsítés egy magyar pszichológusnak volt köszönhető, és ezután a paleo elindult diadalútjára. Menjünk vissza a kőkorszakba, amikor még nem műveltünk földet és nem tenyészettünk állatot. Csináljunk úgy, mint vadászó, halászó, gyűjtögető őseink. Úgyhogy se tej, se liszt (volt ismerősöm, aki a malmát is kidobta emiatt), együnk húst meg gyümölcsöt. Kíváncsi leszek, erről mikor fogják azok a bizonyos brit tudósok bebizonyítani, hogy mégsem olyan egészséges. Addig viszont nyugodtan együnk paleo-sütit 2-3-szor drágábban, csak azért, mert ez a címke van ráírva.

Tele a net a semmiből felbukkanó, hol kérészéletű, hogy viszonylag tartós népszerűségnek örvendő kaja-őrületekkel: update, makrobiotika, nyers vegán; zsírmentes, fehérjementes, szénhidrátmentes, mindentől mentes étrendekkel.

Szerintem a régi korok embere ezen harsányan röhögne. Ő még tudta azt, ami a mi zsigereinkben már nincs benne. Együtt élt a természettel, és azzal összhangban táplálkozott. Tavasszal, mikor a tehén több tejet, a tyúk több tojást adott, akkor azt. Tavasszal friss zöldségből, nyáron friss gyümölcsből többet. Aratás után meg gabonából. Télen pedig zsírban gazdagabb ételt. Nem számolgatta a kalóriákat, és nem követett semmiféle merev, mások által előre kitervelt diétát.

Ortorexia. Hallottatok már erről a betegségről? Egészséges táplálkozás mániát jelent. Amikor az ember makacsul ragaszkodik a maga által helyesnek tartott táplálkozási rendhez. Csak öko-bio-kajákat vesz, mániákusan számolgatja a szénhidrát- meg zsírtartalmat, és soha nem enne Túró Rudit vagy sült oldalast.

Szerintem ez már a ló túl oldala. Természetesen az se mondom, hogy hamburger, chips, kóla és csoki legyen a meghatározó az étrendben, de úgy vélem, a táplálkozásban is meg kell találnunk az arany középutat. Úgyhogy én ma reggel almás-mazsolás fánkot ettem (saját sütés, persze) és hozzá kakaót ittam. Az ebéd rizibizi és gabona-fasírt lesz. Talán még csokit is adok a gyerekeknek, ha már jómagam csoki-böjtön vagyok a Tavaszi nap-éj-egyenlőségig. Lehet, hogy ez is csak egy hülye merev ragaszkodás?

Tipp: Te követsz valamilyen diétát? Gondold át, te a szíved mélyén milyen táplálkozást tartasz egészségesnek? Kövesd ezt, ne másokat, és ne a divatot!

Tartalékok

Nagyanyáink tényleg tudtak valamit. Valószínűleg az átélt háborúk, nélkülözések, beszolgáltatások lehettek annak okai, hogy gyűjtögettek. Tartalékoltak. Akkor még nem volt olyan, hogy ha elfogyott valami, akkor leugrottak az éjjel-nappaliba. Inkább bespájzoltak mindenből annyit, amennyit csak lehetett. Hallottam olyanról, aki egész évre előre feltankolt tartós élelmiszerből: liszt, cukor, só, olaj, stb. Ki tudja, mikor jönnek még el az ínséges idők.

Szerintem az emberek nagy része ma nem csinálja ezt. Minden faluban ott a bolt, a városokban 0-24 óráig, egész héten nyitva tartó üzletek, szuper-, hiper-, akármilyen-marketek. Miért is kellene felhalmoznia? Másrészt eltűntek a kamrák, észrevetted? Szoktam nézni a Nők Lapjában a lakberendezős rovatot. Sallak Andrea rendre megszünteti a spájzot, kisebbre veszi a konyhát is (helyette inkább berak egy második fürdőszobát vagy egy mega-gardróbot).

A kamrák megszüntetése már a panelprogram idején elkezdődött. A mi lakásunkban spec. még pont volt kistároló, nagytároló, de a később épült, meg a kicsit kisebb lakások már nem kaptak ilyet, legfeljebb egy miniatűr méretű kamraszekrény. Ott aztán hová lehetett felhalmozni? (Azt hiszem,a következő Otthon-témám a kamra lesz…).

A lényeg, hogy ha most beütne a krach, vajon ki hány napig, hétig, hónapig bírná? Mennyi időre való krumplid, hagymád van otthon? Ha egy hétig nem mehetnél boltba, minden napra tudnál sütni-főzni? És ha egy hónapig?

Igazából ez a téma azért jutott eszembe, mert most kezdjük el felélni a tartalékainkat. Friss gyümölcs és zöldség még sehol, azt viszontlátjuk, hogy bőven van még eltett élelemből, így gyakrabban járunk rá. Fogynak a polcokról a befőttek, bővebben használunk a palacsintára lekvárt. Többször csinálok paradicsomlevest vagy lecsót, hogy fogyjon, amit elraktam. Nyár végén, ősz elején érdemes befőzni kedvenc gyümölcseinket, zöldségeinket.

Kezd lazulni a hely a mélyhűtőben is. Szépen fogynak az előre elkészített (tisztított, feldarabolt) zöldségek, a fejtett bab már elfogyott, a zöldbabból már csak egy adag van, a karfiolból még kijön 2-3 adag. A fagyasztott gyümölcsből múltkor isteni sütit csináltam (sajnos kevésnek is bizonyult), és még bőven maradt meggy, szilva. A mélyhűtő nemcsak a pizza és a jégkocka helye. Amíg szezon van, minden főzéskor készíts elő egy kicsivel többet, és zacskózd-dobozold be. Öröm lesz márciusban zöldbablevest enni, rakott karfiolt (hozzá természetesen házi savanyúság), utána meg meggyes pitét.

A kamrában még ott a több zsáknyi krumpli, és rengeteg hagyma. Ha nagyobb helyed van, mondjuk a pincében, homokba lehet répát is dugni. A jópár hónapja Szabolcsban vásárolt almából még mindig van. Folyamatosan aszalódik valamennyi a kályha fölött, és szinte tökéletesen friss állapotban, nyersen is fogyasztható. Ha pedig a konyhában, világosabb részen van egy kis szabad helyed, csíráztass. A gabona szárazon bármeddig eláll, csak elő kell venni belőle egy nagy marékkal, rá a csíráztatóra, és kis idő múlva friss zöldet lehet majd ropogtatni.

Legközelebb majd velük foglalkozom, a kora tavaszi friss zöldekkel…

Tipp: A fenti kérdésekre próbálj válaszolni. Nézz körül a kamrádban (már ha van) és a konyhában, és mérd fel, mennyi időre lennének elegendőek a tartalékaid. Ha elégedetlen vagy, a jövőben igyekezz őket kicsit jobban feltölteni.

Háló-kuckó

Legutóbb a hálószoba berendezéséről írtam. Hát igen, valójában egy jó hálóhelyiséghez elegendő egy kényelmes ágy. Hozzá fűszerezésképpen jöhet egy tágas ruhásszekrény, esetleg olyan ráadások, mint komód vagy pipere-asztal. De mégis kell valami ráadás! Ami otthonossá teszi ezt a helyiséget.

Kezdjük rögtön a textíliákkal. Nem tudom, van-e még olyan helyisége a háznak, ahol annyira hangsúlyos szerepet játszanak a kelmék, mint a hálószobában. Ezektől lesz a hálókuckó annyira meghitt és nőies. Ide nehogy hidegburkolatot tegyünk, főleg hogy sokszor mezítláb lépünk le a földre. Ajánlott inkább a süppedős szőnyegpadló, a vastag keleti kilim szőnyeg, vagy színes rongyszőnyegek.

A puha ágytakaró és párna melegséget áraszt, a függönyök, baldachinok fokozzák az intimitást. Nyugodtan körbebélelhetjük az ágyat sok-sok díszpárnával, és nappalra takarjuk le mondjuk egy foltokból összevarrt patchwork-takaróval. Nemcsak az ablak elé, de az ágy fölé is lógassunk lágy esésű anyagokat. Ez lehet egyszerű fehér fátyol, vagy akár erőteljes vörös drapéria, ami leplezetlenül utalhat a szexualitásra.

És tényleg, az igazán nőies hálóban bátran lehetnek sötétebbek, erőteljesebbek a színek: mély-lila, bordó, fenyő-zöld, királykék. Vannak, akik viszont azt mondják, hogy a nyugodt alvást nemhogy nem segíti elő, de még gátolja is a túl harsány színezés. Ők egy natúr hálóban hajtják inkább álomra fejüket, ahol természetes színek (bézs-drapp-kávébarna) uralkodnak, bár esetleg ezt az alap színhatást is érdemes feldobni egy-egy kisebb-frissebb színfolttal (pl. mályva párna vagy fűzöld lámpa).

Végül is minek a fény a hálószobába, mikor úgyis csak alszunk ott? Az tényleg igaz, hogy itt erőteljes, direkt fényre alig van szükségünk. Talán csak akkor, ha keresünk valamit a ruhásszekrényben (erre jó egy fenti általános világítás), vagy ha ki szeretnénk sminkelni magunkat (ehhez pedig a fésülködőasztalon álló, vagy a tükör mellé szerelt lámpa a legalkalmasabb). Egyébként sem csak alszunk a hálóban, mert sokan elalvás előtt még olvasnak egy kicsit, úgyhogy az ágy fölé egy (különböző életritmusban létező párok számára kettő) falikaros lámpát szerelhetünk.

Ám a sejtelmes hangulatfény a hálóban elengedhetetlen, például ha a mennyezetről egy keleties lampion lóg le. Ez a lakásnak az a helyisége, ahol nemcsak hogy megengedett, de szinte kötelező a színes fény. Hogy Tiffany-lámpákon átszűrődő vagy a sólámpa narancsos fénye, ez végül is mindegy. Akár magát a csillagos égboltot is odavarázsolhatjuk a plafonra – bár persze az még hangulatosabb, ha ferde tetőablakunk van, amin keresztül valódi csillagfényben gyönyörködhetünk.

Gyertyatartók, mécses-tartók állhatnak itt garmadával. Csodaszép, amikor a sötét szobában csak a gyertya lángja táncol, rávetülve a falra, a mennyezetre. Itt az illatokkal is játszhatunk. Kedvencünk füstölő formájában is belengheti a teret. Vagy illóolajból cseppenthetünk párat egy párologtatóba, így hamarosan jázmin-, rózsa- vagy szantál illata terjeng majd a hálókuckónkban.

Tipp: Nézz körül a hálószobában! Ha úgy érzed, kissé puritán a hangulat, tedd egy keleti párnával vagy fátyollal meghittebbé. Sejtelmes fényeket lampionnal, mécsessel varázsolj!