2018. február 28., szerda

Tavaszi megújulás


Közhely, hogy a természet tavasszal megújul. Amennyiben az ember magát a természet részének érzi, a fákkal, virágokkal és madarakkal együtt neki is meg kellene újulnia. A tavaszi nap-éj-egyenlőség illetve a húsvétra való készülődés ideális időszak erre. A holnapi telihold ideális nap a változtatások elkezdéséhez.
Múlt héten már írtam az ilyesféle megújulás egyik eszközéről (a böjtről). Én azonban úgy gondolom, hogy a megújulásnak a maga teljességében, testileg, lelkileg, kívül és belül is meg kellene történnie.
Ennek szerintem legalább négy alapvető része van.
Az első az aktív életmód, a mozgás, a sport. A rendszeres torna része a bemelegítés, a nyújtás, és a tartásgyakorlatok. A mozgás irányulhat izomnövelésre súlyzókkal vagy zsírégetésre. Végezhetünk aerob mozgást ugrálással, futással, de lassú jóga-gyakorlatokat is, valamint szem- vagy intimtornát is.
A második csoportba tartoznak a táplálkozással kapcsolatos megújulások, a megszabadulás a káros szenvedélyektől, a böjt, a méregtelenítés. Fontos része a megújulásnak a bőséges folyadékbevitel, a különböző diéták kipróbálása, vagy a gyógynövények alkalmazása. Változtathatunk étkezési szokásainkon, beiktathatunk drasztikus fogyókúrát, de hosszú távra is átalakíthatjuk étrendünket.
Harmadikként fontos a pozitív testkép kialakítása és az önelfogadás. A lélek megújulását szolgálja az elcsendesedés, a légző-gyakorlatok, a meditáció. Ellazulhatunk, új kapcsolatot alakíthatunk ki a természettel és az emberekkel.
Végül pedig megújulhat a külsőnk, szebbek, ápoltabbak, vonzóbbak lehetünk. A szépség aspektusai például a bőrápolás, a hajápolás, a sminkelés és az öltözködés. Felfrissültetünk a masszázs, a szauna, az illóolajak alkalmazásának segítségével.
A holnapi naptól indul egy olyan kezdeményezésem, amilyet még soha nem csináltam, és nagy várakozással tekintek elébe: a Tavaszi megújulás program. Ez egy 21 napos folyamat, melynek célja a teljes testi-lelki megújulás a tavaszi nap-éj-egyenlőségre.
Létrehoztam egy zárt facebook-csoportot, ennek a keretein belül adok szépséggel, táplálkozással, mozgással, és lélekkel kapcsolatos feladatokat és tippeket. Jelenleg már húszan jelentkeztek, mind barátnők, ismerősök, illetve a blogjaim régi olvasói. Ők otthon elolvassák az ötleteket, megcsinálják a gyakorlatokat, majd ha kedvük van, megírják, hogyan sikerült a végrehajtásuk.
Mindenki a saját egyéni célkitűzéseit igyekszik megvalósítani az én segítségemmel, és a csoporttagok támogatásával. Ez nemcsak egy tanácsadói program, hanem egyfajta fórum is, ahol az adott témák mentén beszélgetünk a nőiesség, a szépség és az egészség aspektusairól.
Tipp: Ha van kedved, csatlakozz te is! A program ingyenes, jelentkezni a facebook-on lehet. Figyelem, a jelentkezési határidő ma éjfélkor jár le!  

2018. február 21., szerda

Böjt


Február – böjtelő hava, Március – böjtmás hava. Idén korán jött el a böjti időszak azok számára, akik tartják a vallási szokásokat. De azok számára is fontos lenne a böjt, akik „csak” testük megújulásáért fognának bele ebbe a tisztítókúrába.
Az írásomat egy ismerősöm megosztása ihlette, amely szerint a szigorú (!) böjt a következőket jelenti: napi háromszori húsmentes étkezés, mely során csak egyszer lakik jól az ember. Megdöbbentem, mert nálam körülbelül ez az alapállapot. Viszont azok számára, aki napi ötször esznek, persze húst is, minden alkalommal halálra zabálják magukat, étkezések pedig között nasiznak, a fenti diéta tényleg böjtnek minősül. Böjt ugyanis nem feltétlenül az, amikor az ember napokig nem eszik semmit, hanem a szokásostól eltérően táplálkozik egy rövidebb időszakra, kevesebbet és/vagy másfélét, mint egyébként, és megvonja magától azokat a táplálékokat, melyek alap esetben a mindennapi étkezése részei.
Böjt lehet, ha egy dohányos pár napig nem gyújt rá (ideális esetben úgy is marad), ha egy amúgy sör-, bor- vagy pálinkaivó nem fogyaszt alkoholt, egy húsevő vega-kajákat eszik egy ideig, sőt, számomra az is, ha egy szerencsejátékos nem megy el a kaszinóba, vagy egy tévé-függő be sem kapcsolja a gépet.
Egy hozzám hasonló, káros szenvedélyektől mentes (se cigi, se pia, se drog, se kávé) vegának egyénnek jó ötlet, ha kiválasztja a saját mumusát. Melyik az az étel, amit nagyon imád, aminek már csak az említésétől is csorogni kezd a nyála? Pizza? Jégkrém? Sós mogyoró? Kakaós csiga? Csoki? Bármi legyen is az, ezt kellene a böjti időszakban megvonnia magától.
Számomra sokáig a csokoládé volt ez a táplálék, de az utóbbi időszakban már sokkal kevesebbet fogyasztok belőle, vége annak az időszaknak, hogy egy ültő helyemben benyomok egy egész táblával, legfeljebb két-három kockát kapok be, vagy megeszek egy Túró Rudit, esetleg egy csoki-talpas müzli-szeletet. Úgyhogy nekem most az a nagy kérdés, mit is vonjak meg magamtól. Tavaly naivan arra gondoltam, hogy idén teljes édességböjtöt fogok tartani, de nem tudom, mennyire megy majd ez nekem…
Én általában úgy szoktam böjtölni, hogy egy hosszabb időszakig csinálom ezt a lájtosabb megvonást, aminek a csúcspontján tartok néhány semmit-evős (nem semmittevős!) napot. Ilyenkor reggel addig húzom az első étkezést, ameddig csak tudom, és este (délután) minél hamarabb igyekszem megvacsorázni. A teljes böjtnél persze zéró kaja.
Egy böjtnél fontos, hogy jól előkészüljük rá. Nem jó ötlet előtte való nap jól belakni töltött káposztából és túrós-csuszából, hogy aztán következő nap nulla élelmet vigyünk be a szervezetünkbe. Nem vagyunk mi tevék, hogy a púpunkban raktározzuk az élelmet, itt pont arról van szó, hogy a méreganyagok távozni tudjanak a testünkből. Másrészt sokkal nehezebb egy bezabált nap után kezdeni a teljes megvonást, mint egy könnyedebb étrendű napot követően. Gyümölcsös vagy nyersdiétás előkészítés üdvös lehet.
A rákészülést össze lehet kötni egy selejtezéssel vagy nagytakarítással is. A nagyok keserűsós hashajtással vagy beöntéssel is kezdik a böjtöt. Ha valaki úgy érzi, ehhez ő egyedül kevés, csatlakozzon egy elvonulós-böjtös csoporthoz.
Fontos még közben a nagy mennyiségű folyadék bevitele. Én régebben sima vizet ittam (forrásvíz a legjobb), de mivel tapasztalataim szerint böjt alatt nagyon leesik a vércukrom, inkább áttértem a gyümölcslére. Mézes tea vagy zöldséglé is jó választás lehet ilyenkor, persze az okosok erre lehet, hogy azt mondanák: nem is igazi böjt. Szerintem meg az az igazi böjt, amit mi magunk számára annak érzünk.
Fontos, hogy ne csak a rákészülés, de a levezetés is fokozatosan történjék. Tehát ne kapjunk be egy csülköt közvetlenül azután, hogy kimondtuk: vége a böjtnek. Persze a húsvéti sonka szokása ennek gyökeresen ellentmond. Mindenesetre: se mekizés, se cukrászda! A visszatéréshez lehet egy kis szertartást köríteni, és nagyon fontos, hogy ilyenkor a szokásosnál is alaposabban rágjunk meg minden falatot.
Családosoknak akkor ideális a böjt, ha meg tudják oldani, hogy ne legyenek otthon a gyerekek ezekben a napokban, ne kelljen főzni a férjnek, ne lássa a böjtölő a kenyeret ropogtató szájakat, ne érezze a sülő hús illatát.
Azt is jó lenne megoldani, hogy ekkor ne kelljen elmenni otthonról sehová. Hosszú hétvége, szabadság, táppénz, akármi, a lényeg, hogy lehetőség legyen a csendre és a nyugalomra. Ne kelljen dolgozni, a testet utaztatni, megerőltetően mozgatni. Persze akinek jól esik, az sportolhat, az én tapasztalatom viszont az, hogy ilyenkor annyira legyengül a test, hogy nem hogy a reggeli torna marad el, sokszor alig bír az ember egyáltalán megmozdulni. Jó dolog kellemes időben a kertben, a természetben lenni, olvasgatni, könnyű sétát tenni, meditálni. Egy szauna is rádobhat egy lapáttal, de mindenképp tisztálkodjunk ilyenkor gyakrabban, alaposabban.
A böjtnek tehát számtalan jótékony hatása is van, például élénkülő érzékek, frissebb bőr, megújuló fogak és haj, de most inkább azt írom le, mik lehetnek a negatívumok. Közben az ember nyugtalanabb, feszültebb, türelmetlenebb lehet. Fázékonyabbá, álmosabbá válhat. Több alvást igényel, és az álmai sokszor rémálmok lehetnek. Erőtlenség, gyengeség, szédülés is előfordulhat.
A böjt szokásos időpontja: negyven nappal húsvét előtt. Réka számára a tavaszi nap-éj-egyenlőség előtti pár hét. A csúcs pedig az ünnep előtti néhány nap, ez nálam általában három nap, kezdőknél elég egy-másfél nap, a profik akár egy hétig is nyomhatják. Az újhold előtti néhány nap, amikor legjobban fogy a hold, állítólag erre még rásegíthet.
Tipp: A fenti tanácsok alapján böjtölj egyet! Kellemes és sikeres testi-lelki megtisztulást kívánok!


2018. február 14., szerda

Hulladék


A szemét és a hulladék fogalmát válasszuk is rögtön ketté. A hulladék nekem az, ami lebomlik, energiát ad, vagy később valamilyen formában újra lehet hasznosítani. Számomra hulladék az összefirkált papír, a krumpli lehámozott héja vagy a befőttesüveg. Épp ezért mi szinte alig használjuk a szelektív hulladékgyűjtőket, mivel a legtöbb hulladékunkat már otthon újrahasznosítjuk.
A papírokat, ha csak az egyik oldalukra van nyomtatva, a gyerekek felhasználják firkálósnak, azaz az üres oldalukra rajzolhatnak, festhetnek. Ha pedig mindkét oldala betelt a papírnak, kiváló gyújtós lesz belőle. Így a papír nem vész el, csak átalakul – fűtőenergiává. A taknyos papír-zsebkendők is erre a sorsra jutnak. Szerencsére hozzánk soha nem dobnak be reklámújságot, de ha mégis megtennék, azokat is elégetném, szóval kár a gőzért. Sajnos a fényesebb papírból készült magazinok alkalmatlanok begyújtásra, de ha már lobog a láng, ezeket is rádobom a tűzre. A kiolvasott Nők Lapját amúgy még úgy szoktam „újrahasznosítani”, hogy direkt ott hagyom a vonaton, hadd olvassa más is.
Ha már égés, akkor nálunk a hamu sem számít kidobandó szemétnek. Két-három naponta kihamuzzuk a kályhát, vödörbe rakjuk a hamut, és ezzel szórjuk le a kerti budi „termékeit”.
Üveget sem dobunk ki soha. A kamránk tele van üveggel, azok meg tele vannak befőttel, lekvárral, savanyúsággal. A konyhában ezekbe teszem a szárazárut, a leszárított gyógynövényeket. A kisebb üvegekbe Erős Pista kerül, vagy a fűszereink. Tavasz végére kiürülnek, a nyár folyamán újra megtelnek. Ez egy szuper körforgás.
Fém hulladékunk gyakorlatilag nincsen, nem szoktunk konzerveket és dobozos söröket, kólákat venni.
Veszélyes hulladék is igen kevés keletkezik nálunk. Szinte semmink sem működik elemmel, csak a párom hallókészüléke. Ezen nem tud változtatni, így ha lemerülnek a pici, korong alakú elemek, azokat valamelyik gyerek beviszi az iskolában lévő gyűjtőbe.
Nejlonzacskókat nem dobunk ki, csak ha véletlenül elszakadtak. Amúgy ezekben viszik el a gyerekek a tízóraijukat, vagy mi az uzsonnát, ha utazunk valahová.
Nálunk sajnos a csomagolóanyag az, ami a szemétre kerül. Szerintem ahhoz képest, hogy milyen nagy család vagyunk, elég csekély a szemét-termelésünk, bár biztosan lehetne még alacsonyabb mértékű is.
A szemét tehát az, ami nem bomlik le (legfeljebb évszázadok alatt), amivel sajnos nem lehet semmit kezdeni, csak a kukába dobni. Amit régen szemétdombnak hívtak (tudjátok, amin Kukori is annyira szívesen kapirgált), az a mai komposzt.
Az összes növényi hulladékot a komposztálóra visszük ki. A kertünk hátsó részében van egy elkerített rész, ezt hívjuk jobb híján komposztálónak. Egyelőre nem igazi, azaz ide csak kihordjuk a hulladékot, de mivel csak egy részes, nem tudjuk átrakni, így egyelőre még nem használhatjuk fel talajjavításhoz. Terveink egyik lépése, hogy kettő-, vagy inkább háromrészesre alakítjuk át, így egy ideig gyűjtjük, aztán átforgatjuk, majd áthelyezzük, ahol már nem kerül rá újabb hulladék, csak zajlanak benne a megfelelő komposztálódási folyamatok.
Mi kerülhet a komposztra? Minden, ami növényi eredetű. Zöldségek héja, gyomok, fűkaszálék, zöldségek szára, falevelek, kisebb gallyak, stb. Ámbár én egyre inkább annak vagyok a híve, hogy minél kevesebbet gereblyézzen az ember, inkább hagyja a lehullott leveleket, gallyakat ott, ahol vannak; azok szépen elkorhadnak, így ott helyben alakul át az egész komposzttá, akár egy erdőbeli körforgás. De ez már inkább a „Kert” rovatba tartozik. Amúgy akár tojáshéj is ide rakható, aki pedig kávézik, dobja ide a zaccot.
Természetesen ezt a hulladékkezelést vidéken, ahol van kert, van kályha sokkal könnyebb megvalósítani. De azért városban sincs veszve minden, bár látható, hogy hazánk ebben (is) fényévekre le van maradva más országoktól. Emlékszem a döbbenetre, amit sógornőmnél tapasztaltam, aki Németországban él. 16-17 éve jártunk náluk, és a szelektív hulladékgyűjtés ott már akkor bevett gyakorlat volt a településükön, az országukban. Az emberek hétköznapi rutinjának része volt a műanyag, papír, üveg és fém hulladék különválasztása, a különböző hulladékfélék eltérő színű zacskóba gyűjtése. Náluk nem nagy szelektív konténerekbe vitték a lakók a hulladékot, hanem házhoz jött a kukás. Megvolt a rendje, hogy mondjuk hétfőn viszik el a papírt, kedden az üveget, stb.
Ehhez képest a mi falunkban 4 (!!!) hetente (!!!) viszik el a külön zsákba gyűjtött szelektív hulladékot, ami azért vicces, mert a szelektív szó a különválogatást jelenti, itt meg egy nagy zacskóba vágják a PET-palackot, sörösüveget, kólás-dobozt.
Mi ebbe a zsákba csak a műanyag palackokat teszünk. Nem ásványvizes palackokat, hiszen olyanokat nem vásárolunk, hanem a tejeseket. Mi ugyanis házhoz hozatjuk a tejet, és ők ilyenben szállítják el hozzánk. Jobb lenne erre is valami más megoldást találni, de egyelőre ez van. Ilyenkor csak azt tehetjük, hogy laposra tapossuk, összepasszírozzuk minél kisebbre, és így tesszük a zsákba.
Ami még fontos a hulladék szelektálásával és kezelésével kapcsolatban, hogy a gyerekeket is neveljük erre. Ha ők egész kicsi koruktól azt látják, hogy a papír gyújtós, a héj lebomlik, ha nekik kell kivinni a komposztot, laposra taposni a PET-palackot, akkor felnőttként is vigyázni fognak a környezetükre.
Tipp: Nézd meg jól a kukád tartalmát! Mit lehetett volna belőle inkább a szelektívbe dobni? Mi az, amit újra tudtál volna hasznosítani? Próbáld meg jövő hétre felére csökkenteni a szemeted mennyiségét!

2018. február 8., csütörtök

Nappali 2. - Stílusok, térrendezés, kiegészítők


Az Otthon-rovatban legutóbb a nappali történetéről írtam. Most pedig azt fogom számba venni (természetesen a teljesség igénye nélkül), hányféle jellegű, stílusú nappalit ismerhetünk. Aztán majd a végére eldöntöd, számodra melyik a szimpatikus. Arról is írok, hogyan célszerű ezt a sokfunkciós teret berendezni. Végül számba veszem a dekorációs lehetőségeket is.
Amúgy: mit kell ennyit vacakolni egy nappalin? Az ember fogja a klasszikus bútordarabokat, lerakja a falhoz a kanapét, elé teszi a kisasztalt, köré két-három fotelt, és az egyik rész már kész is. A másik oldalra jön a tévé-állvány, jobb esetben egy-két könyvespolc, és meg is vagyunk.
Mindez persze nem ilyen egyszerű. Tetszik neked például a bohém, piros kanapé narancssárga párnákkal? Nekem spec. igen, de a romantikus stílus híve frászt kapna ezektől a rikító színektől, ő biztosan pasztell huzatokat választana. A minimalista rajongó letisztultságát (szürke, barna, drapp) meg egy polgári beállítottságú nézné ferde szemmel. Az ő stílbútorai viszont egy rusztikus parasztház tisztaszobájában nem mutatnának jól.
Az sem biztos, hogy egyetlen stílus mellett kell elköteleződnünk. Bátran keverhetjük őket, vagy (mint a jin-jang-nál) egy alap-stílust kis mértékben oldunk egy másik, ellentétessel. A modern, letisztult bútorokat megbolondíthatjuk mondjuk egy régi varrógéppel, a vidéki otthon nappalijába pedig bekerülhet egy vicces-giccses retró tárgy. Valami különlegesség mindenképp legyen itt: népi kerámia, afrikai szobor, távol-keleti ikebana, indián totemoszlop…
A nappali a család együttlétének, a baráti társaságok összejövetelének, a vendégfogadásnak a helyszíne. Kézenfekvő tehát, hogy a legnagyobb, a centrumban lévő tér legyen a nappali. Lakótelepi lakások mérnökei viszont sokszor pont a leghátsó szobát tervezték a legnagyobbra. 
Egy nagycsaládban tényleg az az ideális, ha a legnagyobb szoba inkább a gyerekeké, és a nappali számára egy kisebbet választanak. Aki megengedheti magának a luxust, az sokszor kettő nappalit is terveztet a házába. Az egyik kisebb, meghittebb, a család gyülekezőhelye. A másik nagyobb, reprezentatívabb, a vendégek fogadására alkalmas tér.
Nem is az a fontos, hogy a nappali mérete legyen a legnagyobb, az viszont lényeges, hogy központi részen helyezkedjen el. Az előszobából közvetlenül megközelíthető legyen, innen nyíljon a terasz- vagy az erkély, könnyen elérhető legyen a pihenő-szektor is. Amerikai konyha esetében szervesen kapcsolódhat a főzés és az étkezés helyszínéhez
Miután megtaláltuk a ház centrumában a nappali helyét, ki kell jelölnünk magának a nappalinak is a központi részét. Még ha egybefüggő parketta vagy padlólap is itt a burkolat, akkor is fontos egy szép szőnyeggel vagy a padlólap dísz-kerámiáival megmutatnunk a tér közepét.
A nappali leghangsúlyosabb bútordarabja a kanapé. Ennek mindenképpen itt a központban kell lennie, illetve ez adja meg magát a központot. Az ajtóval szemben tanácsos elhelyezni, hogy aki itt ül, az ráláthasson a belépőkre. A klasszikus egy kanapé – két fotel elrendezés helyett választhatunk sarokkanapét is. A kanapét térbe is állíthatjuk, ekkor viszont kerüljön mellé egy alacsonyabb polc vagy komód is.
Minden nappalihoz kell egy jó fókusz-pont, ami a tekintetet magához vonzza. Ilyen egy szép festmény a falon, egy kandalló vagy a kilátás a teraszra. Itt lehetnek viták a házaspárok között, mert lehet, hogy a férj egy trófeát vagy állatbőrt látna itt szívesen, a feleség viszont egy Picasso vagy Van Gogh reprodukciót, esetleg a gyerekek színes gyurmába öntött mancs-nyomait.
Kellemesebb a kandalló, és nem a tévé köré szervezni a teret, bár a XXI. században nehéz lenne a műszaki berendezéseket kihagyni a képből. Ám arra figyelhetünk, hogy ne ezek legyenek hangsúlyosak, hanem inkább a dísztárgyak. Én például ha édesanyám nappalijában (ami amúgy nagyon harmonikus szoba) tartom a női köröket, akkor egy terítővel mindig letakarom a tévét, mert az még kikapcsolva is odacsábítja a pillantásokat.
Mit tegyünk, ha a helyzetünk mégsem annyira ideális, hogy van egy központi helyen lévő, önálló, nagyobb méretű nappalink?
Ha kicsi a tér, növeljük meg! Mivel a falakat és a plafont nem tudjuk kitolni, optikai megoldásokhoz kell folyamodnunk. Hatalmas, masszív ülőbútorok helyett válasszunk kisebb, könnyedebb darabokat, karfa nélküli kanapét, tologatható fotelt, súlyos könyvszekrények helyett áttört, szellős polcokat. A teret világos falfestéssel, apró mintákkal, csíkokkal lehet optikailag tágítani.
Sok család nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy legyen egy CSAK nappalija; itt kell elhelyezniük a hálót vagy a dolgozót is. Megoszlanak a vélemények arról, melyik az üdvözítőbb megoldás: vízszintes vagy függőleges módszerekkel elszeparálni ezeket a külön funkciókat, vagy szervesen belekomponálni őket a tér egészébe. Az elsőre jó példa (kellő belmagasságú térben) az alvógaléria, vagy egy térelválasztó paraván mögött meghúzódó íróasztal. 
A második esetben viszont maga a kanapé a megoldás: nappal ülőalkalmatosság, éjszaka alvó. Aki emellett teszi le a voksát, az nyer egy csomó teret, viszont vállalnia kell az esti és a reggeli ágyazással, kihúzással-betolással járó macerát. Aki pedig a kanapén rendezi be a „dolgozószobáját”, annak nem kell más hozzá, mint egy hordozható laptop.
Egyetlen erős központi fényforrás helyett jobb a hangulatvilágítás spotlámpákkal. Emellett legyen több ponton helyi világítás is, például a kanapé mellett egy kisasztalkán, vagy a sarokban egy állólámpa. Ha nincs is teraszunk meg kerti kilátásunk, szobanövényekkel azért a nappaliba varázsolhatjuk a természet egy szeletét. Az ablak előtt álljon egy virágállvány, és mindig legyen a dohányzóasztalon virágcsokor vázában.
A kiegészítők lágyítják a nagyobb tér összhatását. Akár semleges, akár pasztell, akár erőteljesebb a színválasztás, a textíliák mindig legyenek egymással összhangban. Függöny, huzat, terítő, díszpárnák harmóniája elengedhetetlen. A pontot az I-re a képek, családi fotók a falon, függönyök, lágy esésű kelmék teszik fel.
Ebbe a rovatba legközelebb a színharmóniáról fogok írni.
Tipp: Ha most állsz neki a lakberendezésnek, először keresd meg a ház központját. Készítsetek teret kockás papíron! Aztán keressétek meg (pároddal, családoddal) azt a stílust, amelyik mindenki számára kedves. Ezután irány a lakberendezési áruház, kellemes válogatást!

2018. február 2., péntek

(Szinte) egész évben virágok

Szép, szép a sima zöld kert, tudjátok, ahogyan Poldi bácsi mondaná, „az a szép ződ gyep”, de még szebb, ha színes virágok nyílnak benne. Sőt, ennél még sokkal, de sokkal szebb, ha (szinte) egész évben nyílik a kertünkben valamilyen virág.
Akkor nosza, essünk neki a vetésnek, ültetésnek mihamarabb, már tél végé, tavasz elején! Bocsi, van egy rossz hírem: elkéstél! Ahhoz, hogy kora tavasszal szép színes virágok bújjanak elő a földből, neked már ősszel tenni kell. A tavaszi virágok ugyanis hagymás növények, épp azért tudnak ilyen hamar kihajtani, mert a hagymájukban tárolják a tápanyagot. Az összes hagymást ősszel kell tehát a földbe duggatni, ahol aztán télen szépen pihengetnek, márciusban pedig (sokszor már február végén) előbukkannak. Legjobb helyük a lombhullató cserjék alatt van, mert itt a lehullott lomb természetes szigetelőréteget biztosít. Az a jó bennük, hogy a legtöbb faj évről évre újra kihajt, sőt, maguktól tovább is szaporodnak.
A tavasz első hírnöke a közismert hóvirágon kívül a téltemető, a hunyor, a sáfrány, és a tőzike. Ezeket követi a gyöngyike, a szellőrózsa, és a császárkorona. Őket nagyobb csoportokban ajánlott ültetni, hogy feltűnő, színes szigeteket alkossanak. Legismertebb hagymásaink a nárcisz, a jácint, és a krókusz. Azonban a leghíresebbek a tulipán, melynek annyi fajtája van, hogy márciustól egészen májusig virágzik. Laza csoportban érvényesül leginkább. A tavaszutó virágai a nőszirom vagy a nefelejcs. Úgy érdemes őket kiválasztani, hogy a kora nyár első virágaival együtt is jól mutassanak majd.
A nyári virágok akkor képesek nyílni, ha már elég meleg a hőmérséklet, és a hosszú nappalok miatt sok a napsütés. Mire az utolsó tavasziak elhervadnak, már pompáznia kell nyári társaiknak. A fajták kiválasztásakor érdemes figyelni a színüket, a magasságukat, a formájukat, hogy egyedi és izgalmas virágágyásaink lehessenek. Három féléből választhatunk: egynyári, kétnyári, és évelő. Az egynyáriak bőven virágzanak, valóságos virágerdővé változtatják a kertet. Míg az évelők mindig ugyanazon a helyen bontanak szirmot, az egynyáriakat bárhová tehetjük. Vethetőek magról, vagy el is ültethetjük a készen vett palántákat.
A nyár első virága a gyűszűvirág, a szarkaláb vagy a liliom. Ezek a keskeny, magas termetű virágok jelölik ki a kertünk hangsúlyos pontjait, és ők gondoskodnak a harmonikus tagolásról. Kora nyáron virít még a napfényvirág, a bársonyvirág és a körömvirág. Ez utóbbiakat érdemes a veteményeskert szélére, vagy a zöldségágyások közé ültetni, mert elűzik a kártevőket.
A nyár derekán aztán lilán pompázik a mályva, pirosan a rézvirág, nap-sárgán a kúpvirág. Gumós nyári virág a dália (sárgás, narancsos, vöröses színeivel), vadnövény jellegű az ökörfarkkóró, a zsálya vagy a veronika (ezek kékesek, lilásak, halvány-sárgák).
Az ősszel virágzó növények egészen az első fagyokig kitarthatnak. A kert hiába csendesedik el lassan, azért még bőven kínálnak látnivalót az őszirózsák, krizantémok. Kora ősz a verbéna és az oroszlánszáj időszaka. Az árnyéktűrő fajok, mint például sisakvirág vagy varjúháj, a fák és cserjék színes lombja alatt érvényesülnek a legjobban. A rózsaszínes-lilás őszirózsák akár novemberig is viríthatnak.
(Sokszor elgondolkozom azon, ki és miért adott ilyen fura neveket a virágoknak: vérehulló fecskefű, ökörfarkkóró, borzas púpvirág, oroszlánszáj, macskamenta, varjúháj, poloskavész, szarkaláb…)
Virággal áraszthatják el kertünket a kúszónövények és talajtakarók, a virágzó gyümölcsfák és cserjék. Az ezerarcú rózsákról nem is beszélve. A Kert rovatban legközelebb ezekről fogok írni.
Tipp: Igaz, még tél van, de már most találd ki, milyen virágokat fogsz idén ültetni! Vedd meg jó előre a virágmagokat! Tervezd meg a virágágyásaidat!