Közösségi kertek

Rájöttem, hogy sokszor elfogult vagyok és szubjektív. Írogatok én itten a kertekről, így veteményezés, úgy gyümölcsfák, de arra nem gondolok, hogy egy csomó családnak nincs is kertje! És tényleg, az ország lakosságának nagyobbik hányada városban él, azon belül is sokan panelekben, bérházakban, társas-házakban.

Mit tegyen egy lakáslakó, aki mégis szeretné egy kicsit közelebb érezni magához a természetet? Jó válasz volna, hogy költözzön kertes házba, vagy legalábbis szerezzen egy telket, nyaralót, ahová hétvégenként, nyaranta kijárhat (sokan csinálják így nálunk is, Almásketben). Ám ha valaki ezt nem engedheti meg magának, annak is összeszedtem néhány jó ötletet:

- Közösségi kertek:

Ismertebb nevén „commutiny” vagy „urban” gardening a mozgalom neve. Olyan emberek csatlakoznak hozzá, akik az élet más területein is a környezet-tudatos és közösségi hozzáállást vallják magukénak. Amellett, hogy közösségteremtő és nevelő feladatokat is ellátnak, legfontosabb szerepük, hogy önmagukat, esetleg más városlakókat is friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látnak el. Nem mellesleg szépítik környezetüket, mert hát mennyivel esztétikusabb egy bezöldített foghíjas telek, mintegy csupasz grund.

Nehogy azt higgyétek, hogy ez csak külföldön megy, bár tény, hogy a mozgalom Amerikában és Nyugat-Európában indult el, és csak nemrég robbant be a magyar köztudatba. Mostanra már Budapesten egy csomó (majdnem 20!) helyen vannak ilyen közösségi kertek, és vidéki városok is egyre nagyobb számban csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz.

Ezek a közösségi kertészkedők igencsak kreatív emberek: egy üres konténert szerszámos-bódévá alakítanak át, összegyűjtik az esővizet és komposztálnak, a művészibb hajlamúak pedig mindenféle újrahasznosítható anyagokból készítenek kerti bútorokat. Magbörzét rendeznek és a természetes kertészkedésről előadásokat tartanak. Barátnőmék például egy kisebb közösséggel a Sas-hegyen béreltek telkeket, és oda jártak ki kertészkedni.

- Közösségi gazdaság:

Több hazai példa van már arra, hogy város családok összefognak, vidéken földet vesznek, és az ottani falusiak bevonásával alakítanak ki gazdaságot. Nem akarják a Biopiacon megvenni a zöldséget-gyümölcsöt, inkább munkát akarnak teremteni a vidékieknek.

A csatlakozó családoknak először egy nagyobb összeget kell befektetniük, hiszen meg kell vásárolni az adott földterületet (persze lehet bérelni is, de a „miénk” érzés csak jobb). Aztán megbízzák a helyi kisgazdákat a munkával, de amikor idejük adódik, ők is kijárnak a gazdaságba dolgozni.

A terményeket aztán elosztják a családok között, akik hetente a budapesti átvevő pontokon kapják meg ládában az épp aktuális terményeket. Előny, hogy megbízható helyről származik az élelmiszer és jó minőségű. Az ilyen gazdaságokban főként természetes mezőgazdasági technikákat alkalmaznak, a biodinamikus gazdálkodás alapelveit szem előtt tartva. A szállítási idő rövid, nem kell csomagolni sem, ezért a környezetet is kímélik.

Van, ahol akár 50 féle zöldség is megterem, sőt, elkezdtek állatokat is tartani, fákat is ültetni, hogy tojásuk, gyümölcsök is legyen. A betakarított terményeket fel is dolgozzák, így a családok lekvárt, befőttek, zöldségkrémet is kaphatnak. A leghíresebb ilyen kezdeményezés a herencsényi.

Legközelebb a Kert-rovatban arról írok majd, hogy aki magányosabb farkas, az a saját lakásába hogyan tud „zsebkendőnyi kertecskéket” varázsolni.

Tipp: Lakásban élsz? Esélyed sincs, hogy kertes házba költözz? Csatlakozz egy közösségi kerthez vagy gazdasághoz. Erőfeszítéseid jutalma egy csomó friss, finom és egészséges élelmiszer lesz, valamint egy jó közösséghez tartozás élménye is.