2017. szeptember 22., péntek

Allergia

Előre bocsátom: a következő cikkben csupán laikusként fogok okoskodni, akik tudományosabb megközelítést óhajtanak a témáról, azok böngésszék a netet (vagy kérdezzék meg kezelőorvosukat, gyógyszerészüket).
Szóval, az allergia, korunk egyik nagy mumusa... Kevesen vannak, akik vagy saját tapasztalatból, vagy családtag-barát-kolléga révén ne találkoztak volna vele. Könnyező szem, eldugult orr vagy ömlő takony, folyamatos hapcizás… Az allergiások 100-as csomag zsepiket fogyasztanak el, szemcseppeket vesznek, borogatnak, és szenvednek, mint a kutya.
De olyan törvényszerű ez a szenvedés? Nem lehetne valahogy ezt megúszni?
Az tény, hogy évről évre egyre több embert érint ez a probléma. Hogy lehet ez? 100 éve egyáltalán létezett ez a betegség? Én még a gyerekkoromból sem emlékszem egyetlen ilyen esetre sem. Úgy látszik, ez tényleg a modern kor jelensége.
Mi változott azóta? Hát az életmód. A levegő minősége, a minket körülvevő növények (illetve ezek hiánya), a mozgásszegény életmód, a táplálék, amit az ember a testébe rak. Sokan hajlamosak azt a szerencsétlen parlagfüvet kikiáltani egyetlen bűnösnek. Ami amúgy egy gyógyhatású növény. Parlagfű volt 100 éve is, mégsem folyt egybe az emberek taknya-nyála…
Pár évvel ezelőttig ez a dolog minket sem érintett, amikor is egyik nyár vége felé a fenti tüneteket vettem észre magamon. És szenvedtem, mint a kutya. Hozzá kell tenni, hogy ekkor éltük a legtermészetesebb életmódot, egy erdő közepén, ökofaluban, tiszta levegő, növények, köztünk persze ezernyi parlagfű. Mindegy, túléltem persze mindenféle mű-gyógyszer meg szemcsepp nélkül is, de elhatároztam, hogy nem nyugszom ebbe bele. Nem voltam hajlandó elfogadni, hogy akkor én mostantól fogva allergiás vagyok.
A következő évben már jó előre kitaláltam, hogy tenni fogok valamit azért, hogy többé ilyen ne következzen be. Ekkor javasolta valaki, hogy kezdjem el enni a parlagfüvet. Mellesleg korábban azt se tudtam, hogyan néz ki. Onnantól fogva viszont jártamban-keltemben mindig csippentettem le egy kicsit a növény leveléből. Meg kell mondjam, elég vacak ízű, kesernyés, de szétrágtam, lenyeltem, és ennyi. Később olvastam róla, hogy sokan teát készítenek belőle megelőzésként. A lényeg, hogy mikor eljött az augusztus, némi-nemű tünet még megjelent, de sokkal enyhébb formában, mint előző évben.
Rákövetkező évben is rágcsáltam a leveleket, de már nem olyan intenzitással. Viszont a fejemben rendet tettem ezzel kapcsolatban, és megvolt az erős eltökéltség: márpedig én NEM vagyok allergiás. Az az év szinte teljesen tünetmentes volt már.
Idén forró és száraz volt a nyár, ez talán csökkentette is a levegő pollen-tartalmát. De nagyon valószínűnek tartom, hogy a hozzáállásom is segített ahhoz, hogy idén már semmiféle allergiás tünetet nem észleltem magamon. Sőt, megmondom őszintén, el is feledkeztem róla, hogy itt a parlagfű-szezon, csak a fb-on értesültem róla. Pedig aztán itt is van körülöttünk bozót meg susnya, ahol biztosan nem irtja senki a gazt, így a parlagfüvet sem.
Tehát azt a következtetést vontam le ebből az egészből, hogy sem az életmód, sem a lelki hozzáállás nem mindegy ebben az esetben (és persze bármely betegség esetében, tegyük hozzá). Az első alaplépés ehhez, hogy nem szabad elfogadni a címkét. Mondjuk én ezt más esetben is így gondolom, pl. SNI meg ilyesmik. Aki kimondja magáról, hogy ő allergiás, az az is marad, míg így gondolja.
A másik az életmód. Természetesebb környezetben élni, természetesebb táplálékot magunkhoz venni, friss levegőt szívni… Ezek is alaplépések a gyógyulás felé. A test ahhoz tud alkalmazkodni, amit már ismer, főleg ha már kicsinykora óta kapcsolatban volt vele az ember. Az a baba, aki vadvirágos réten kúszik-mászik, akire nem szólnak rá, hogy „Fúj!”, amikor a szájába veszi a füvet vagy levelet, aki élete első három évében megeheti azt a bizonyos „másfél kiló koszt”, sokkal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, legyen ez akármilyen betegség – vagy allergia is.
Nem irtani kell hát a parlagfüvet, hanem hozzászoktatni a szervezetünket. A természettől annyira eltávolodott embernek visszatalálni hozzá. Ez a Réka-féle gyógymód. Aki nem hiszi, járjon utána. (Vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét…)
Tipp: Ha allergiás tüneteket észlelsz magadon, először ne automatikusan gyógyszert vegyél be, hanem próbálj ki természetes módszereket is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése