Ősz a veteményesben

Megmondom őszintén, én a kert szempontjából örülök, amikor a nyár után elérkezik az ősz. Ugyanis a nyári kerti munkálatok nem tartoznak a kedvenceim közé. Pedig tavasszal minden olyan izgalmasan kezdődik! A télen elkészült tervek alapján kialakítjuk a veteményest, felássuk (ez persze nem annyira izgalmas, de szerencsére nálunk ez férfimunka), vetünk, ültetünk. Minden új, mi teremtjük ekkor meg, hogy fog kinézni a kert, és mi fog benne teremni. Persze azért a természet is közbeszól, és mondjuk az agyagos talajban nulla darab retek fejlődik ki, a csigák megrágják a káposztát, vagy elveri a jégeső a brokkolit (sajnos mind saját példa).

Nyáron viszont a fenntartásé és a várakozásé a főszerep. Kinő, aminek nőnie kell, mi meg főként gazolunk és locsolunk (ez utóbbi sem túl izgalmas feladat, de ezt meg nálunk a gyerekek szokták csinálni). Végül is jó érzés látni a földből kibújó hagymát, a sarjadó répát, jó tapasztalni, hogy bokrosodik a bazsalikom, és lehet rágcsálni a borsót. Számomra mégis amolyan unalmasabb időszak ez.

De aztán beköszönt a nyár vége, eljön az ősz, és sorra lehet betakarítani a termést, felszedni a növényeket, begyűjteni a magokat. A kora nyári borsó, saláta, spenót után a nyár folyamán folyamatosan lehetett szedni a kertből a répát és a fűszernövényeket. Ősszel, a télre készülődve már inkább ezek leszárítása zajlik. Kapor-csokor lóg a teraszon, az aszalótálcán pedig petrezselyem szárad. Kiszedjük a földből a hagymát, elrakjuk télire homokba a sárga- és fehérrépát.

Meglepetések is érhetik az embert, mikor például a gyom között friss borsóra bukkan. Rájön, hogy nyáron, mikor leszedték a termés nagyját, az óhatatlanul elpotyogtatott szemek közül néhány a földbe került, majd másodszorra is kihajtott, virágzott, és szép zöld borsókat érlelt. 

Az ősz elejének hálás növényei a cukkini, patisszon (csillagtök) és a padlizsán. Nálunk folyamatosan virágzik, érik, növekszik. Alig igényel törődést, és a hatalmas levelei között óriási zöldségeket érlel. Talán már kezdi is unni a család a sok cukkinit! Épp ezért ezekből is fogok eltenni télire, csakúgy mint leveszöldségből is. (A hüvelyesek nyár óta kis csomagokban várják a fagyasztóban, hogy elérkezzen számukra az idő.)

A felmagzott spenót, saláta magjait be lehet gyűjteni, legalább nem kell ezeket se megvenni. Amikor már minden elérett, és száradnak a levelek, a szárak, ki lehet huzigálni őket a földből, ezzel is gyarapítva a komposztot. Mulccsal vagy érett komposzttal érdemes télire betakarni a talajt, hogy következő tavaszra sokkal jobb minőségű legyen a föld.

Télen pihengetünk, tervezgetünk, aztán pikk-pakk eljön újra a tavasz, és vele az ásás, vetés, ültetés… Szép ez a körforgás!

Tipp: Számodra az ősz csak a lehullott falevelek összegereblyézéséről szól? Legyen veteményesed, és megtudod, mennyi izgalmas dolgot rejt a termesztési időszak vége.