(Szinte) egész évben virágok

Szép, szép a sima zöld kert, tudjátok, ahogyan Poldi bácsi mondaná, „az a szép ződ gyep”, de még szebb, ha színes virágok nyílnak benne. Sőt, ennél még sokkal, de sokkal szebb, ha (szinte) egész évben nyílik a kertünkben valamilyen virág.

Akkor nosza, essünk neki a vetésnek, ültetésnek mihamarabb, már tél végé, tavasz elején! Bocsi, van egy rossz hírem: elkéstél! Ahhoz, hogy kora tavasszal szép színes virágok bújjanak elő a földből, neked már ősszel tenni kell. A tavaszi virágok ugyanis hagymás növények, épp azért tudnak ilyen hamar kihajtani, mert a hagymájukban tárolják a tápanyagot. Az összes hagymást ősszel kell tehát a földbe duggatni, ahol aztán télen szépen pihengetnek, márciusban pedig (sokszor már február végén) előbukkannak. Legjobb helyük a lombhullató cserjék alatt van, mert itt a lehullott lomb természetes szigetelőréteget biztosít. Az a jó bennük, hogy a legtöbb faj évről évre újra kihajt, sőt, maguktól tovább is szaporodnak.

A tavasz első hírnöke a közismert hóvirágon kívül a téltemető, a hunyor, a sáfrány, és a tőzike. Ezeket követi a gyöngyike, a szellőrózsa, és a császárkorona. Őket nagyobb csoportokban ajánlott ültetni, hogy feltűnő, színes szigeteket alkossanak. Legismertebb hagymásaink a nárcisz, a jácint, és a krókusz. Azonban a leghíresebbek a tulipán, melynek annyi fajtája van, hogy márciustól egészen májusig virágzik. Laza csoportban érvényesül leginkább. A tavaszutó virágai a nőszirom vagy a nefelejcs. Úgy érdemes őket kiválasztani, hogy a kora nyár első virágaival együtt is jól mutassanak majd.

A nyári virágok akkor képesek nyílni, ha már elég meleg a hőmérséklet, és a hosszú nappalok miatt sok a napsütés. Mire az utolsó tavasziak elhervadnak, már pompáznia kell nyári társaiknak. A fajták kiválasztásakor érdemes figyelni a színüket, a magasságukat, a formájukat, hogy egyedi és izgalmas virágágyásaink lehessenek. Három féléből választhatunk: egynyári, kétnyári, és évelő. Az egynyáriak bőven virágzanak, valóságos virágerdővé változtatják a kertet. Míg az évelők mindig ugyanazon a helyen bontanak szirmot, az egynyáriakat bárhová tehetjük. Vethetőek magról, vagy el is ültethetjük a készen vett palántákat.

A nyár első virága a gyűszűvirág, a szarkaláb vagy a liliom. Ezek a keskeny, magas termetű virágok jelölik ki a kertünk hangsúlyos pontjait, és ők gondoskodnak a harmonikus tagolásról. Kora nyáron virít még a napfényvirág, a bársonyvirág és a körömvirág. Ez utóbbiakat érdemes a veteményeskert szélére, vagy a zöldségágyások közé ültetni, mert elűzik a kártevőket.

A nyár derekán aztán lilán pompázik a mályva, pirosan a rézvirág, nap-sárgán a kúpvirág. Gumós nyári virág a dália (sárgás, narancsos, vöröses színeivel), vadnövény jellegű az ökörfarkkóró, a zsálya vagy a veronika (ezek kékesek, lilásak, halvány-sárgák).

Az ősszel virágzó növények egészen az első fagyokig kitarthatnak. A kert hiába csendesedik el lassan, azért még bőven kínálnak látnivalót az őszirózsák, krizantémok. Kora ősz a verbéna és az oroszlánszáj időszaka. Az árnyéktűrő fajok, mint például sisakvirág vagy varjúháj, a fák és cserjék színes lombja alatt érvényesülnek a legjobban. A rózsaszínes-lilás őszirózsák akár novemberig is viríthatnak.

(Sokszor elgondolkozom azon, ki és miért adott ilyen fura neveket a virágoknak: vérehulló fecskefű, ökörfarkkóró, borzas púpvirág, oroszlánszáj, macskamenta, varjúháj, poloskavész, szarkaláb…)

Virággal áraszthatják el kertünket a kúszónövények és talajtakarók, a virágzó gyümölcsfák és cserjék. Az ezerarcú rózsákról nem is beszélve. A Kert rovatban legközelebb ezekről fogok írni.

Tipp: Igaz, még tél van, de már most találd ki, milyen virágokat fogsz idén ültetni! Vedd meg jó előre a virágmagokat! Tervezd meg a virágágyásaidat!