Gabona

Eleve szubjektív a Boldog Nő blog, hiszen én vagyok a szerkesztője, tehát arról írok, amiről épp kedvem van. A mostani témával szemben pedig végképp elfogult vagyok, hiszen az összes táplálékcsoport közül talán a gabonafélék a legnagyobb kedvenceim. (Na meg persze a csoki, de egy természetről és egészségről szóló blogban ezt nem illik nagyon népszerűsíteni.)

Én az az ember vagyok, akinek a személyes táplálékpiramisának a legalján a gabonák helyezkednek el: kenyér és péksütemények, rizs, főtt tészta, müzli stb. Dietetikusok szerint is ez kellene hogy jelentse a táplálkozás alapját (mármint a teljes kiőrlésűek alul, a finomítottak a csúcsán), de a paleósok biztosan nem értenének egyet velem. A paleolit táplálkozásnak pont az a sarkalatos pontja, hogy ők kihagyják a gabonát, hiszen visszamennek a földművelő korszak elé, és a liszteket inkább őrölt magvakkal helyettesítik.

A vércsoport-diéta szerint az A-sok a földművelők, tehát fogyasszanak sok gabonát, bármifélét. A B-sek számára a búza már tiltott, de ezen felül ők is kedvükre gabonázhatnak. Az AB-sek inkább rizst egyenek, a 0-sok pedig jobb, ha rá se néznek a gabonafélékre.

A vegetáriánusok sok gabonát esznek, a vegánok különösképpen (ők nemcsak a hústól, de a tojástól és a tejtermékektől is tartózkodnak). Ők olyan különlegességeket hoztak be a magyar köztudatba, mint a hummusz, a bulgur, a quinoa, a kuszkusz vagy a falafel.

Te döntöd el, hogy a vércsoportodra hallgatsz vagy követsz-e bármiféle diétát. A lényeg, hogy szerintem fontosak a gabonafélék, na és persze finomak is. Ezt mindenki tudja, akinek egy pékség mellett elhaladva összefut a nyál a szájában a sülő péksütemények illatára, vagy aki negyedórát töpreng a pult előtt, hogy akkor most túrós batyu vagy kakaós csiga, esetleg lekváros derelye vagy diós búrkifli legyen az aznapi reggeli.

Aki úgy értelmezi, hogy édes, cukros, fehérlisztes finomságok formájában kell bevinni a testbe a gabonákat, az eléggé téved. Nem kell rám hallgatni, elég, ha egy hónapig a fentiek közül választod ki a reggelidet (plusz tízórait, ebéd utáni desszertet, uzsonnát, satöbbit), és utána ráállsz a mérlegre. Ugye hogy jóval többet mutat? Vagy már most kileng a mérleged mutatója?

Nézzük, hogyan lehetne megteremteni az általam már unalmasra sulykolt arany középutat: azaz hogy a gabona is megmaradjon, és a farmered is feljöjjön a fenekedre.

Liszt ez az átlagember legismertebb gabona-bevételi lehetősége. Először is az a fontos, hogy ha teheted, a gabonát teljesen kiőrölve és ne finomítva fogyaszd. Törj ki a búza egyeduralmából, egyél zabot, rozst, árpát, kukoricát, kölest vagy hajdinát is. Ezek korábban sokkal nagyobb szerepet töltöttek be a népi táplálkozásban, mint manapság. Érdemes a régi öregekre hallgatni, és ezeket is behozni az étrendbe. Figyelj azért oda, mert a sima fehér finomlisztet nem lehet egy az egyben más fajta vagy más állagú liszttel helyettesíteni. Ősi búzánk a tönköly, de lehet durum vagy Graham lisztet is venni. Ha nem akarsz vásárolni, szerezz be egy malmot. Ha kényelmesebb vagy akkor elektromost, ha szeretsz edzeni, akkor kézi kőmalmot. Javaslom, hogy tiszta helyről vedd a gabonát, pl. Krisnavölgy vagy Drávafok.

Tudom, hogy furcsán hangzik, de a gabonát egészben is meg lehet enni. A gyerekeim nyersen is rágcsálják (csoda hogy nem törik belé a foguk!), de te megfőzheted. Vízben, és akkor lehet belőle fasírt alapanyag vagy levesbetét. Tejben, és akkor kásává lesz, gyümölccsel fűszerekkel megbolondítva.

Pelyhesítheted, legjobb a házi pelyhesítő, így frissen készülhet. Ezt még egy gyerek is meg tudja forgatni. Csinálhatsz belőle házi müzlit, vagy belekeverheted kásákba sütemény masszába.

Darából tejbegríz vagy puliszka készíthető.

Vegyél/csinálj csíráztatót, és a gabonából csíra lesz. Így télen is mindig ehetsz friss zöldet.

A gabonát megveheted puffasztva, ilyen a ripsz-ropsz, jó rágcsálnivaló (és még csokis változata is létezik!).

Tipp: Menj el a piacra és szerezz be sokféle gabonát sokféle formában! Dagassz házi kenyeret és süssél egy különleges süteményt!