2016. június 21., kedd

Kényeztesd magadat!

A múltkori orgazmusos cikkem a toplistának szinte az élén áll! Az egyik legolvasottabb bejegyzés a blogon, ami alátámasztja azt a régóta sejtett feltevésemet, hogy a szex az a téma, ami mindenkit érdekel. Méghozzá nagyon! (Ezt már a jó öreg Freud bácsi is megmondta, bár ő talán kicsit átesett a ló túloldalára, mert MINDEN mögött szexuális indítékot sejtett...). Kérdés, mennyire merünk beszélni róla. Én merek írni, nektek nincs más dolgotok, mint olvasni – és a gyakorlatban alkalmazni.
Az orgazmusról szóló cikkben már pedzegettem a témát, hogy mennyire rossz, ha nem merjük elmondani a párunknak, mi a jó nekünk, hogy hogyan okozhat számunkra élvezetet. Csak az a bibi, hogy sok nő azt sem tudja, neki mi a jó, mert nem fedezte (nem merte felfedezni?) a saját testét. Az önkielégítés még mindig mintha tabu lenne, ami szégyenérzetet és bűntudatot kelt. Íme az én sztorim erről:
Amikor hetedikes vagy nyolcadikos voltam, bizony nálunk is tartottak „felvilágosító órát”. Ahová is eljött hozzánk egy középkorú férfi orvos. Ez már önmagában elég gázos szerintem, mert a lányokkal esetleg elbeszélgethetett volna egy nőnemű lény is, másrészt a doki persze a szexnek csakis a biológiai oldalát említette, mást nem. A lényeg, hogy a végén leírhattuk egy papírra anonim kérdéseinket, ő felolvasta azokat és válaszolt rájuk. Egy kivételével, és ez pont az enyém volt.
Engem ugyanis az önkielégítés érdekelt. Anyukám eléggé felvilágosult szülő volt, és ellátott engem néhány szexualitásról szóló könyvvel, szóval nekem a felvilágosító óra igazából nem sok újat mondott, ezekről már mind olvastam és képeket is láttam az említett könyvekben. Egyet kivéve: az önkielégítést. Ha volt olyan, amelyik megemlítette, az is csak úgy mellékesen, és az is csak a fiúk maszturbálását. De hogy kell a lányoknak örömet szerezniük maguknak? Ezen sokat gondolkoztam, és úgy gondoltam, hogy ez a kedves(nek tűnő) dokibácsi majd segít nekem választ adni.
Hát ez nagy lócitromot! Elvörösödött a feje és nagy hangon szidta azt, aki ilyen kérdést le mert írni. Mert hát aki ilyenre egyáltalán gondolni is mer... Én igyekeztem egészen kicsire összemenni, hogy véletlenül se jöjjön rá, én voltam az elkövető, bár szerintem ő egyértelműen fiúra gondolt. Ezzel aztán szépen elültetett bennem egy olyan érzést, miszerint a saját testemhez érni (erre gondolni is!) rossz és bűnös dolog...
Sok vallásban a maszturbálást konkrétan megemlítik bűnös cselekedetként! Szerintük Istennek nem tetszik ha nemcsak a párunkat, hanem magunkat is szeretjük... Ezzel tuti nem fogják elérni, hogy a hívek ne csinálják, csak azt, hogy csinálni fogják – bűntudattal.
A felnőttek valahogy mindig is ez a szégyenérzetet sulykolták a gyerekekbe-fiatalokba. A régebbi időkben egyértelműnek vélték, hogy az önkielégítés gerincsorvadást meg elmebetegséget okoz. És ha minket ennyire durván nem is riogattak, azért csak a „kezeket a paplan fölé” elv volt érvényben. A lányka, ha az ujjai „csúnya” (cuna) tájékra tévedtek, rögtön jöttek a reakciók: „Ne nyúlkálj a puncidhoz!”, rosszabb esetben: „Fúj!” vagy „Koszos!”, „Bibis!” Szívesen olvasnék pszichológiai tanulmányt arról, vajon hány nő szexuális életét nyomorították meg az ehhez hasonló mondatok.
Nekem nem egészen, de jó hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy el tudjam fogadni, és kényeztetni merjem a saját testemet. És most mindenkit arra bátorítok: Csak hajrá! A JóIsten nem véletlenül teremtett minket olyannak, amilyenek vagyunk. A szex nemcsak gyereknemzésre való, hisz úgy lett a nemi szervünk kialakítva, hogy található ott olyan terület, ami csak és kizárólag örömszerzésre lett kitalálva.
Mondhatja valaki, hogy minek az önkielégítés, ha ott a párunk... A maszturbálás legyen csak a szinglik kiváltsága. Dehogyis! Én valahogy úgy vagyok vele, ha nem volt jó vagy ritkult a régebbi párkapcsolataimban a szex, én se gondolta rá annyira gyakran, és szép lassan elsorvadt bennem a vágy. De ha kielégítő a párommal a szex, akkor ez pont hogy felturbózza a vágyaimat, és ha épp nincs velem a társam, hát így pótolhatom valamelyest a hiányát.
Tudósok szerint az egészségünknek is jót tesz a maszturbálás: oldja a feszültséget, intimebb szexualitást teremt, és könnyebben jut az ember a csúcsra. És hogy kicsit spirituális is legyek: táplálja az életenergiát. Ha maszturbálsz, tudd, nem vagy egyedül vele: a nők kétharmada bevallottan rendszeresen űzi ezt a kellemes tevékenységet.
„Ringasd el magad!” Hisz nem sok jobb van egy olyan önkielégítésnél, amibe az ember kicsit belehal, aztán átcsúszik a másik világba, és bealszik...
Tipp: A mai tippem nem más, mint ennek az írásnak a címe: kényeztesd magadat! Ismerd meg a tested, és dédelgesd azt nyugodtan. Fogadd el, szeresd és tégy jót a önmagaddal! Csak így érheted el, hogy a párod is elfogadóan, szeretően viszonyuljon hozzád, és jót tegyen veled.

2 megjegyzés:

  1. Hááát se gerinc sorvadt, se elmebeteg nem lettem. Sőt nagyon egészséges testtudatom van, amit a kamaszkorban jól begyakorolt :) önmegismerésnek, önkielégítésnek köszönhetek. Azóta persze nem csak a gyönyörszerzésre használom, hanem öngyógyításra is, amit taoista tanításokból tettem magamévá. Az orgazmus által keltett energiát - chi-életerő - nem engedem ki, hanem bent tartom és magam javára fordítom. Csökken a fájdalom, a méhgörcsöké is (pubertás korban való leányoknak, akik görcsben élik meg havi vérzésüket melegen ajánlom) és elindul egy természetes gyógyító folyamat. Köszönöm Réka a cikket. P.Gabi

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm ezt az adalékot, nem is gondoltam, hogy ilyen jellegű gyógyításra is alkalmazható.

    VálaszTörlés