Hát megbolondult ez a Réka?
Összekeveri az évszakokat? Tavaszról ír, miközben javában benne
járunk az őszben?
Nem, nem, Réka semmit sem kavart össze,
de tudja, hogy a jó kertész előrelátóló. Már ősszel a
tavaszra gondol. És a tavasz első hírnökeire, a hagymás
virágokra.
A hagymás virágok is előrelátóak,
és a hagymájukban őrzik a következő évhez szükséges
tartalékokat. Olyanok ők, mint egy gondos háziasszony, aki
feltölti az éléskamráját táplálékkal. Számukra a hagyma ez
az „éléskamra”, ebben raktározzák azt az energiát, ami ahhoz
kell, hogy a hideg, fényben és hőben nem gazdag időszakban is ki
tudjanak hajtani, sőt, pompázhassanak.
Ehhez a jó kertésznek csak annyit
kell tennie, hogy ilyenkor október táján dugványozza a földbe a
hagymásokat. Jó szerszám hozzá egy kézi dugványozó, habár
szerintem egy sima faággal vagy egy kisebb ásóval is hasonló
eredményeket érünk el. Az a fontos, hogy a hagyma átmérőjének
kb. kétszeresére helyezzük a földbe a hagymákat. Aztán föld
vissza, és indul a visszaszámlálás.
Vannak, akik elvirágzás után, avagy
az őszi időszak végén felszedik a hagymákat a földből, de
tapasztalatom szerint erre nincs szükség, különösen a manapság
tapasztalható enyhe teleket figyelembe véve.
Ahol sok a kártevő rágcsáló
(pocok, vakond) a földben, ott ajánlatos az ültetőkosár
használata, ennek oldalán nem tudja átrágni magát a gazfickó.
Ráadásul ezzel együtt könnyedén kiemelhető és átteleltethető
a sok hagyma.
Lássuk csak, kikkel fogunk nem is
olyan soká, „csupáncsak” négy-öt hónap múlva találkozni.
A legelső ilyen hírnök a hóvirág.
Milyen csodálatos érzés, mikor a kemény, hideg földből először
megpillantjuk előbújni a hófehér szirmait! Már februárban
megjelenik, sőt, ha nem túl zord a tél, van, ahol január végén
találkozhatunk már vele. Ugye mondanom se kell, hogy védett?
Letépni tilos, tehát minden a szemnek, semmit a kéznek!
Hasonlóan a tél végét jelzi már a
nevében is a téltemető. Míg a hóvirág színével nem tűnik ki
a hófehér háttérből, a téltemető sárgája az első igazi
feltűnő szín kora tavasszal. Ráadásul szirmai is nagyobbak,
jellegzetesebbek.
A sáfrány avagy krókusz is azt
jelzi, nem kell sokat várni a melegebb idő beköszöntére. Sok
fajtája létezik: lehet fehéres, halvány rózsaszínes, más
fajtái mályva- vagy bíborszínűek.
A természet valahogy érzi, hogy sok
volt az embernek a tél színtelensége, így a két élénk
kiegészítő színt adja nekünk, a nárciszok sárgáját és a
jácintok liláját.
Azért a nárcisz sem egyszerűen csak
simán sárga: nagyon tetszetős az, amelyek közepe narancsos, mások
meg fehér szirmúak és belül sárgák.
A jácint lilája is változhat az
ibolyától egészen a bordós-bíborig. Márciusban ők uralják a
kertünket. Szobanövényként is megállják a helyüket, cserépben
nőnapra kedvelt ajándék.
Aztán pedig jön az április és a
tulipán, az én nagy kedvencem. Mivel annyira változatos, ráadásul
a magyar hagyományban a szimbolikája is igencsak érdekes, a
„szelek havában” külön bejegyzést szentelek majd ennek a
varázslatos virágnak.
Általában ezen a blogon egy képet
szoktam minden cikkhez csatolni, de most nem bírtam ki, hogy ne
mutassak nektek néhány gyönyörű hagymás virágot. Kellemes
gyönyörködést a képekben, álmodozást az eljövendő tavaszról,
és jó munkát a kertben.
Tipp: Milyen tanácsot is adhatnék?
Szerezz be minél több virághagymát, dugványozz ősszel, és
csodáld a virágokat tavasszal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése