Savanyúság

Múltkor itt a „Háztartás” rovatban már elkezdtem írni az élelmiszerek tartósításáról, télre való eltevéséről. Akkor inkább a gyümölcsökön volt a hangsúly, a befőzésen és az aszaláson, most viszont a zöldségek elrakásáról fogok bővebben szólni.

A savanyítás leggyakoribb módja ecettel történik, de nálunk az ecet ízét és szagát mindketten utáljuk. Most viszont kaptam egy szuperjó receptet sós tartósításra, amit meg is osztok veletek.

Az ember vegyen sokféle zöldséget. Az alapja főleg a káposzta (fehér és lila egyaránt), meg az uborka. Emellé rakhatunk még répát, zellert, lilahagymát, karfiolt, zöldpaprikát. Esetleg cékla, retek vagy brokkoli is mehet bele. Ha a családtagok bírják, akkor erőspaprika is. Ezeket mind megtisztítjuk, és viszonylag kis szeletekre-darabokra vágjuk fel.

Mindeközben egy nagy azékban felrakjuk a vizet melegíteni, amibe literenként egy nagy evőkanál sót teszünk. Figyelem, nagyon fontos, hogy semmiféle finomított, jódozott, tengeri, nem tudom mit csinált só nem alkalmas erre, csak és kizárólag a finomítatlan, durva konyhasó, legeslegjobb az eredeti erdélyi só. A sónak fel kell oldódnia a vízben, a víznek fel kell forrnia, utána pedig langyosra visszahűlnie.

Míg ez megtörténik, mi gyömöszöljük bele a zöldségeket abba az edénybe, amiben eltenni kívánjuk. Klasszikus megoldás egy nagy befőttesüveg vagy műanyag hordó. Én forradalmi megoldásként (a netről loptam az ötletet) egy 5 literes ásványvizet palackot használtam erre a célra.

Nem maradhatnak el fűszerek, melyek közül a legjelentősebb a kapor, mert ez indítja majd be a savanyítás folyamatát. Legjobb, ha az aljára és középre is teszünk belőle, én raktam frisset is, és szárítottat is. Mellette még fűszerezzük borssal, borsikafűvel, köménymaggal, babérlevéllel. Mindenképp tegyünk hozzá pár gerezd fokhagymát is!

Ezután már csak fel kell önteni a zöldség-keveréket a langyos sós vízzel, lezárni, és kitenni a kamrába. Egyesek szerint 1-2 hét, mások szerint 1-2 hónap kell hozzá, míg megerjed, majd megsavanyodik. Erről nincs személyes tapasztalatom, mert a mi savanyúságunk egyelőre ott várakozik kint a spájzban. Talán decemberben már fogyasztható is lesz.

A savanyítás tehát a legelterjedtebb tartósítási eljárás, de ezen kívül létezik még sok más megoldás. Például a modern kor vívmánya a fagyasztó. Nekem évekig nem volt, ódzkodtam is tőle, de most a párommal együtt egy ilyen gép is került a háztartásunkba. És ha már van (ő főleg húst tárol benne), akkor ki is használom.

Sárgarépát, fehérrépát, karfiolt, krumplit tisztítottam meg és vágtam fel kockára, hasábra vagy karikára (nálunk ez utóbbi a gyerekek kedvence). Fejtett babot és zöldbabot is raktam el, jó lesz majd belőlük gazdag levest főzni. Egységcsomagokat állítottam össze belőlük, amelyeket bármely téli napon elő lehet venni, amikor az embernek nincs kedve vagy ideje zöldséget pucolni.

Tipp: Talán még nem késő, hogy te is eltegyél zöldségeket. Irány a piac, és ha ügyes vagy, karácsonykor az ünnepi menü mellé már saját savanyúságot szolgálhatsz fel.